Betegtájékoztató

Dr. Radics Judit 

Ha közeledik az életközép

Lelki harmónia 50 felett

 

Bevezetés - Mi történik ötven év körül a testben és a lélekben?

Ötven évesen úgy érezhetjük, valahogy minden megváltozott –
nemcsak lelki, de testi szinten is. Ez az az életszakasz, amikor azzal
szembesülhetünk, hogy a fiatalság már elmúlt, és egy újabb korszak kezdődik az életünkben. A lelki és testi változások szinte mindannyiunknál jelentkeznek, ki könnyebben, ki nehezebben dolgozza fel. Ezzel a tájékoztatóval szeretnénk segítséget nyújtani az ötvenes és idősebb korosztálynak, hogy megértsék, minél könnyebben elfogadják és saját javukra fordítsák a bennük lezajló változásokat.

 

Változások 50 körül – és pszichés vonatkozásaik

Az 50. életév táján óhatatlanul megjelennek olyan testi – és lelki, szellemi – változások, melyek egyértelműen jelzik, hogy új életszakaszba léptünk.

A testi állapotot illetően nem kevesen tapasztalhatják, hogy testsúlyuk növekedni kezd, hízásnak indulnak, vérnyomásuk ingadozik, magasabb vérnyomás-értékek mérhetőek náluk. Kiderülhet, hogy vércukor- és esetleg vérzsírszintjük is felszökik, netán egyre kínzóbb izületi panaszok, fájdalmak kínozzák őket. Ezek a testi tünetek jól mérhetőek, ismertek és elfogadottak azon belgyógyászati paraméterek, ún. normál-tartományok, melyek azt mutatják, hogy az adott életműködés – pl. a vérnyomás- vagy a vércukorérték – megfelelő-e.

Ebbe az életszakaszba lépve – a testi változásokhoz hasonlóan – olyan lelki, szellemi változások is megjelenhetnek, melyek a hagyományos, orvosi mérőeszközökkel – mint a vérnyomás- vagy vércukormérő – nem mérhetőek, de szubjektíve érezhetőek, sőt zavaróak lehetnek, rossz közérzettel és hangulattal járhatnak. Elfordulhat, hogy még a környezet, úgy mint a családtagok, közeli barátok, netán kollégák is észlelik ezeket a változásokat, amelyek akár még aggodalomra is okot adhatnak számukra.

Milyen lelki, szellemi problémák, panaszok fordulhatnak elő 50 éves kor táján?

Az ötveneseknél-hatvanasoknál jelentkező pszichés panaszok két nagyobb terület körül csoportosulnak: részben hangulatzavarok, alvásproblémák, részben pedig a szellemi teljesítmény kisebb-nagyobb megváltozásának formájában. A probléma komplex: bár az életkor szerepe alapvető, a pszichés panaszok, problémák jelentkezésének hátterében döntő fontosságú a mindennapi, tartós stressz szerepe, de hasonló fontosságúak az esetlegesen fennálló testi betegségek is. Mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a jó egészségi állapot, vagy az ismert testi betegség (például magasvérnyomás, cukorbetegség) karbantartása kedvezően hat a pszichés működésekre is.

Ez az életszakasz az, amikor például – szintén jól mérhető módon változik -, csökken a nemi hormonok szintje, aminek a lelki működésekre is komoly kihatása lehet. Nőknél menopauzáról, férfiaknál andropauzáról beszélünk. Ebben az időszakban nőknél elsősorban az alvászavar, a hangulatzavarok, a depressziók előfordulásának gyakorisága nő meg, férfiaknál inkább ingerlékenység, türelmetlenség mutatkozhat, de mindkét nemre jellemző lehet a passzivitás, a kezdeményezőkészség csökkenése. Úgy tűnhet, mintha az illető „elhagyná magát”, közömbössé válna, elvesztené életkedvét, örömét az életben, és kevés érdeklődést mutathat környezete iránt. Minthogy ebben az időszakban az alvásért felelős anyag, a melatonin szintje is lecsökken, gyakori, hogy alvászavarok lépnek fel, az alvás nem lesz pihentető, és előfordulhat, hogy a kellemetlen nappali álmosság mellé rossz éjszakai alvás vagy álmatlanság társul. A
kialvatlanságról pedig beigazolódott, hogy rossz hatással van a testi
működésekre is  - például rontja a cukor-anyagcserét és hízáshoz vezet! - , így különösen fontos, hogy jól aludjunk, éjszaka szervezetünk tudjon regenerálódni.

Az alvás másik fontos funkciója a jó memória biztosítása, nem véletlen tehát, hogy a kialvatlanság koncentrációs-nehézségekkel, figyelem-zavarral, memória-problémákkal is jár, vagyis rontja a másnapi, vagy akár hosszabb távú szellemi teljesítményt. Az ingerlékenység, türelmetlenség – különösen férfiaknál -  hangulatzavarra, depresszióra utalhat. Fontos tehát, hogy ezekkel a változásokkal, panaszokkal foglalkozzunk, mivel nemcsak szubjektíve lehetnek kínzóak, zavaróak, vagy a környezet számára aggasztóak, de az öregedést is felgyorsíthatják, ezért kívánatos kezelésbe vételük. Ha valaki a fenti panaszokat észleli magán, érdemes orvoshoz fordulnia, mivel 50-60 év körül ez nemritkán komplex kezelést igényel; a testi és lelki problémát kezelő szakorvosok együttműködésére lehet szükség, mellyel párhuzamosan a stressz-keltő élethelyzetek csökkentése, és lehetőség szerint az egészséges életmód szabályainak betartása sem nélkülözhető.

 

 

Szorongásos zavarok, pánikbetegség és depresszió. Összefügg-e a három probléma?

Igen komoly aggodalomra adhat okot, ha valakire váratlanul szorongás tör rá: úgy érzi, nem kap elég levegőt, majdnem kiugrik a szíve a helyéből, leizzad, szédülni kezd, ájulásérzés tör rá, sőt akár úgy is érezheti, hogy rögtön meg is halhat. A fentiek a szorongásos zavarok közé tartozó pánikbetegség, pánikroham testi tünetei lehetnek, és sok ember élte már át ezeket, mivel a szorongásos zavarok az emberek 20-23%-át érintik valamikor életük során. Természetesen a legfontosabb, hogy ha a fentiek bárkinél előfordulnak, azonnal történjék teljes körű belgyógyászati kivizsgálás, hogy egy esetlegesen fennálló betegség felderítésre kerüljön, mely lehet például magasvérnyomás vagy pajzsmirigybetegség. Amennyiben azonban a vizsgálatok negatív eredménnyel járnak, úgy nagy valószínűséggel pánikbetegséggel állunk szemben. A pánikbetegség speciális formája – úgynevezett éjszakai pánikroham -, amikor a fenti tünetek éjszaka jelentkeznek, általában közvetlenül az elalvást követően. Nagy ijedtségre adhat okot, ha valaki elalvás után többször is arra riad fel, hogy nem kap levegőt, gombócot érez a torkában és hevesen ver a szíve. A későbbiekben így már félelem alakul ki magától az elalvástól is, illetve állandó rettegés, mikor jelentkezik ismét a rosszullét. A pánikrohamok így jelentős előrevetített, ún. anticipátoros szorongással és alvászavarral párosulhatnak, rontva az egész napi közérzetet, hangulatot, és valódi depresszió kialakulásához is vezethetnek; a két probléma (szorongás és depresszió) így találkozhat.

A pánikzavar a szorongásos pszichés problémák körébe tartozik. A szorongásnak több megjelenési formája is lehet, ezek közé tartozó másik probléma az állandó aggodalmaskodással, pesszimista gondolkodással, borúlátással járó ún. generalizált szorongás (rövidítve GAD). Ez utóbbira az jellemző, hogy az illető folytonosan aggódik mind saját, mind a körülötte élők egészségi állapota, jövője, de akár bárminemű cselekedetének következményei miatt. A GAD – de általában a szorongásos problémák – különösen jellemzőek a nőkre, és kialakulásuk nemritkán az első gyermek megszületéséhez kötődik – 20-30 éves kor körül. Ez az élethelyzet önmagában is tele van olyan új tényezőkkel, új szerepekkel, melyek szorongást válthatnak ki, de egy kisbaba gondozása, a nappali-éjszakai állandó készenlét, mely különösen az anyákat terheli, a tartós alváshiánnyal mindenképpen komoly testi-szellemi megterhelés a szervezetre. A jelentős hormonális változások ugyancsak szerepet játszanak az aggodalmak, vagy súlyosabb esetben a depresszív tünetek megjelenésében, így valamennyi jelentősebb hormonális változás - mely a menstruációt megelőző (pre-menstruációs) periódust, a terhesség/szülés időszakát, illetőleg a változókort (menopauza) jellemzi - veszélyeztetett időszak lehet azoknál, akik hajlamosak akár szorongásra, akár depresszióra.

Ha depresszió is társul a szorongáshoz, úgy örömtelenség, passzivitás, a napi teendők ellátásának nehézsége és enyhébb-súlyosabb alvászavar is jellemző lesz. Az alvászavarra jellemző, hogy depressziós panaszok esetén ún. átalvási zavar áll fenn: az érintett hajnali 2-3 óra tájban felébred, és ezt követően már csak forgolódik az ágyban, nem tud visszaaludni, vagy talán csak hajnal felé, amikor viszont már hamarosan fel kell kelnie.

Amennyiben igazolódik, hogy szorongással, depresszióval küzd valaki, úgy mindenképpen indokolt kezelésbe vétele. A pszichoterápia, pszichológiai gyógykezelés is része a terápiának (a relaxációs módszereknek, lazító technikáknak, valamint speciális, ún. kognitív terápiáknak van jelentős szerepük), azonban a legtöbb esetben a gyógyszeres kezelés sem mellőzhető. Ez szorongás-, illetve feszültségoldók, illetőleg alvást rendező készítmények átmeneti alkalmazását jelenti, a legfontosabb azonban a hangulatjavító kezelés megkezdése. Ez nemcsak megszünteti a panaszokat, de magát a probléma kiváltó okát is kezeli. A terápiát több hónapon át szükséges folytatni, mivel hosszabb idő szükséges az agyi folyamatok helyreállásához. Meg kell jegyezni, hogy a fenti panaszok igen eredményesen kezelhetőek. Bár a tünetek megszűnéséhez időre van szükség, de ezek a gyógyszerek úgy a depressziót, mint a szorongást gyógyítják, ami a két kórkép gyakori, együttes fennállás miatt nagy előny.

 

 

Nem biztos, hogy a rossz hangulat a vezető tünet - Az időskori depresszióról

Fiatalabb korban a depresszió jellegzetes tünetei a rossz hangulat, kedvetlenség, örömtelenség. A depressziós embernek nem csupán munkahelyén okoz gondot a teljesítés, de terhelhetősége minden vonatkozásban jelentősen csökkenhet, olyannyira, hogy még a napi rutin feladatok, a házimunkák ellátása is gondot okozhat számára. Jellemző az is, hogy nem találja örömét korábbi kedvteléseiben, nehezen, netán egyáltalán nem mozdul ki otthonról, vagy alig beszélget hozzátartozóival, családtagjaival, munkatársaival, és esetleg megszakítja a kapcsolatot barátaival is.
Az idősebb korosztály tagjait a depresszió is – hasonlóan a testi betegségekhez – magasabb arányban érinti, mint a fiatalabbakat. Tünetei azonban a magasabb életkorban némiképp eltérőek lehetnek az „átlagos” depressziós tünetektől, sőt, lehetséges, hogy a panaszoknak csak hosszabb idejű fennállása után válik nyilvánvalóvá a depresszió jelenléte.
Az időskori kedélyzavart elsőként az jellemezheti, hogy sokféle testi panasz jelentkezik: ezt az állapotot ún. „larvalt depresszió”-nak  nevezzük, éppen amiatt, hogy a depresszió lelki tüneteit elfedik ezek a testi problémák. A testi tünetek dominanciája miatt előfordulhat, hogy a beteg már teljes kivizsgáláson átesett, számos orvosnál megfordult, mire végre eljut egy pszichiáterhez és felismerik a tünetei hátterében meghúzódó hangulatzavart.
A másik szembeötlő tünet lehet az emlékezet, a memória romlása. Gyakori, hogy az életkedv, az életerő, az aktivitásszint jelentősen csökken, és a kezdeményezőkészség megszűnése, illetve életuntság észlelhető, melyet szaknyelven iniciativa-hiánynak hívunk. Ebben a depressziós állapotban maguk a meglévő testi betegségek is romolhatnak, vagy újabbak alakulhatnak ki. Gyakori például a vérnyomás felszökése, ingadozása, szívritmus-zavarok, az ízületi fájdalmak felerősödése, kínzó fejfájás hasi panaszok vagy fájdalmak jelentkezése. Természetesen fontos, hogy ezek a testi panaszok kivizsgálásra kerüljenek és megfelelő gyógykezelésben részesüljenek -, ezzel párhuzamosan azonban elengedhetetlen a depresszió megszüntetése, a hangulatjavító terápia bevezetése.
Meg kell jegyezni, hogy az idős korúakat érintő környezeti-szociális változások (nyugdíjba vonulás, a gyerekek otthonról való elköltözése, magasabb életkorban a korábbi ismerősök, barátok elvesztése) mind-mind negatívan hatnak a közérzetre, így nemritkán az elmagányosodás is hozzájárul a rossz hangulat kialakulásához.
Fontos, hogy amennyiben valakinek ismert testi panaszai, betegsége van, azt rendszeresen kontrolláltassa, tartsa be a gyógykezelési előírásokat, szedje pontosan gyógyszereit, hiszen a testi betegségek egyensúlya fontos a lelki egészség megőrzése szempontjából is. Amennyiben pedig kiderül, hogy ténylegesen depresszió áll fenn, úgy ennek gyógykezelése is indokolt, párhuzamosan az esetlegesen fennálló testi elváltozásokéval. A terápia elsődlegesen hangulatjavító – ún. antidepresszív – készítmények alkalmazását jelenti, ha azonban kísérő tünetként például alvászavar is fennáll, amíg ezt az antidepresszáns terápia nem szünteti meg, úgy ezt  külön  is  - alvásjavító készítményekkel - szükséges kezelni. A rendszeres életmód, a testmozgás és a családi, baráti kapcsolatok ápolása, változatos szabadidős programok beiktatása a depressziós időszak megszűnését követően mindenképpen ajánlott, mert segítségül szolgál az újabb depressziós időszak megelőzésében.

A szellemi hanyatlás (demencia) tünetei

Sokan fordulnak napjainkban szakorvoshoz (pszichiáterhez) azzal a speciális kérdéssel, hogy családjukban szellemi leépülés, demencia, Alzheimer-kór fordult elő, így ők maguk mennyiben számíthatnak arra, hogy náluk is jelentkezik ez a betegség? Máskor azzal az általánosabb észrevétellel keresik orvosukat, hogy saját memóriájuk, szellemi teljesítőképességük már nem a régi, úgy érzik, kismértékben gyengült, mit lehet tenniük ellene? A kérdéssel komoly tudományos kutatások foglalkoznak abból az aspektusból is, hogy a világ lakosságának átlagéletkora egyre nő, így azon betegségek, melyek elsősorban az idős korúakra jellemzőek – ezek közé tartozik a szellemi képességek romlása, a demencia  is – egyre szaporodnak.

Az enyhe kognitív zavar definíciója, meghatározása
Ahogy életkorunk halad előre, ennek külsőleg is látható jelzései vannak: a haj megőszül, a bőrön apró ráncocskák jelennek meg, kevésbé fürgén lehet az emeletre felfutni, az ízületek fájdalmassá válhatnak, és nincs ez másképp az agy működésével sem. Az agyműködésre, a szellemi teljesítményre épp úgy jellemző egyfajta életkorral járó élettani változás, mint a test egyéb szerveire.
Az enyhe kognitív zavart mint betegség-fogalmat alig 10 éve alkották meg (Petersen és munkatársai): a kifejezés azt takarja, hogy az idősödéssel járó átlagos feledékenységnél kissé súlyosabbak a tünetek, és - sajnos ez inkább utólag derül ki - az esetek jelentős részében néhány éven belül valódi és komoly szellemi hanyatlás következik be. A vizsgálati adatok szerint a kórképben szenvedők 12-25%-ánál egy éven belül, 50%-uknál 3 éven belül szellemi leépülés (demencia) diagnosztizálható. A magasvérnyomásban szenvedőknél 40%-kal nagyobb az enyhe kognitív zavar kialakulásának esélye!

Hogyan őrizhető meg a szellemi frissesség?
Vannak bizonyos személyiségtulajdonságok, melyek a szellemi frissesség megőrzésére hajlamosítanak. Ezek közül a legfontosabb személyiségjegynek a céltudatosság bizonyult, amellyel a társaságkedvelő, nyitott magatartás, a jó szociális készség társult. Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akiknek a jövőre nézve is vannak terveik, törődnek környezetükkel, szívesen és sokat foglalkoznak családjukkal, unokáikkal, társasági életet élnek, olvasnak, színházba, koncertekre járnak, nagyobb eséllyel maradnak tovább fiatalosak, és őrzik meg jó memóriájukat, mint akik elhagyják magukat, kivonulnak a társasági életből, és a magányt választják.
A fizikai aktivitás, a sok mozgás, a sport nemcsak a testi egészség megőrzésében fontos, de kiderült, hogy az agysejtek újdonképződését is kedvezően befolyásolja. Amennyiben bármilyen testi betegségre derül fény – például magasvérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírszint –, ezek egyensúlyban tartása, állandó orvosi kontrollja döntő tényező nemcsak a testi egészség minél hatékonyabb megőrzésében, de a szellemi teljesítőképességében is.
A lelki betegségek – mint például a krónikus stressz, a tartós szorongás és a depresszió – ugyancsak idegsejt-pusztulással járnak, így a lelki egyensúly, az időszakos pihenés feltétlenül fontos.  Amennyiben pszichés megbetegedésre, például depresszió fennállására derül fény, fontos a megfelelő terápia bevezetése a tünetek megszűntetése érdekében.

A fokozódó szellemi hanyatlás tünetei
Figyelemfelhívó jel lehet, hogy  55-60 éves kor körül – addig nem tapasztalt jelenségként – a kisebb-nagyobb  balesetek elkezdenek szaporodni: egy-egy elesés, megbotlások, konyhai balesetek, sérülés barkácsolás közben, esetleg apróbb balesetek közlekedés közben. Ezek az esetek többségében nem véletlenek. Arra utalhatnak, hogy az igen finom mozgáskoordináció, a figyelmi funkciókkal és a reflexek gyorsaságával együtt enyhén romlani kezdett. Mindenképpen indokolt a körültekintés; óvatosabb közlekedés, fokozott figyelem, és a korábbiaknál több időt kell szánni az adott feladatra. 
Határozottabb jelzés a memória romlására, ha – különösen rövid távú – emlékezetbeli zavarokat lehet észrevenni. Ezek eleinte kisebb felejtések, figyelmetlenségek – például az otthoni ténykedések közepette egyszer csak elfelejti valaki, mit is szeretett volna csinálni, hova is indult -, majd a folyamat előre haladtával gond lehet a napi dátum ismerete, időbeli tájékozatlanság is észlelhető lehet.
A folyamat további súlyosbodása veszélyeztetheti az önellátási képességet, például a felöltözést, a személyes higiéniát, majd eltévedéshez, az önálló közlekedés lehetetlenségéhez vezethet, sőt az ismerősök vagy akár a legszűkebb családtagok felismerése is gondot okozhat a beteg számára.
Fontos tehát, hogy az apróbb jelzéseket, különösen pedig a szellemi képességek hanyatlását egyértelműen jelző tüneteket komolyan vegyük, és időben megkezdődjék a megfelelő terápia. Agyi keringésjavítók, valamint az idegsejtek működését kedvezően befolyásoló készítmények bírnak jelentőséggel a hatékony terápiát illetően. Az Alzheimer-kór típusú demencia tüneteinek kezelésére ma már rendelkezésre állnak speciálisan ható gyógyszerek.
Az élettani szintet meghaladó mértékű szellemi hanyatlás nem vezethető vissza csupán egyetlen okra. Több kockázati tényező együttes jelenléte szükséges hozzá, és minél több kockázati tényező van jelen, kialakulásának valószínűsége annál nagyobb. Megelőzésképpen a testi és a lelki egészség megőrzése, a kialakult betegségek rendszeres karbantartása, és lehetőség szerint szellemi kapacitásunk folyamatos kihasználása javasolt.

 

 

50 felett is fiatalon – hogyan kerüljük el a kapuzárási pánikot?

Annak ellenére, hogy az életkörülmények javulása és az orvostudomány fejlődése révén az idősödés lényegesen kitolódott és későbbi életszakaszokban jelentkezik, az 50. életév felé közeledve számtalan korral járó változással kell szembenéznünk, melyek részben testi  állapotunkkal, részben pedig megváltozott élethelyzetünkkel magyarázhatóak. Vannak kívülről nem látható testi változások, és vannak olyanok, melyek jól láthatóak és érzékelhetőek. Az előbbiek inkább a testi egészséggel kapcsolatosak (például az érelmeszesedés), az utóbbiak közé pedig a súlytöbblet felszedése, az elhízás, az érzékszervi funkciók (látás, hallás) megromlása, a hajlékonyság csökkenése, a fáradékonyság fokozódása, ízületi fájdalmak megjelenése sorolható.
Ugyanilyen hangsúllyal esnek latba az élethelyzetben bekövetkező változások: a gyerekek felnőnek, és kirepülnek a családi fészekből – ún. üres fészek szindróma – űrt hagyva maguk után. Ez hirtelen üresség-érzéshez vezethet, sokan a megnövekedett szabadidővel nem tudnak mit kezdeni, inkább zavarónak érzik, és „nem találják fel magukat”.  Ez különösen az ötvenes nőkre lehet jellemző, akiknek tanácsolható, hogy ezt a felszabaduló időt fordítsák önmagukra, törődjenek többet testi és lelki egészségükkel, kezdjenek sportolni, tornázni, hódoljanak ismét korábbi hobbijuknak, találkozzanak többet barátnőikkel, élénkítsék fel társadalmi-szociális életüket.
A férfiaknál más probléma adódhat ebben az életkorban: a tesztoszteron-szint csökkenése és fennálló egyéb testi/belgyógyászati problémák – például az elhízás, magas vérnyomás, szívbetegségek, illetőleg az ezek kezelésében alkalmazott gyógyszerek, vagy a mozgásszegény életmód – a szexuális teljesítmény romlásához vezethetnek. Így előfordulhat, hogy szexuális teljesítményük javulását – „kapuzárási pánik” – új partner oldalán vélnék megtalálni. Ez azonban nem a megfelelő megoldás, sem rövid, sem hosszú távon.
Mindkét nem tagjainak tanácsolható, hogy már a harmincas, negyvenes életéveikben éljenek egészségtudatos életet, és figyeljenek testük jelzéseire, melynek révén időben fel lehet készülni a bekövetkező változásokra. Mindenkinek általános érvénnyel tanácsolható, hogy táplálkozzék egészségesen, fordítson elegendő időt az alvásra, pihenésre, teremtsen egyensúlyt a munka, a magánélet, a család, a szabadidő, a barátok és személyes egészségi állapotának karbantartása között, melybe tartozzék bele az egymással való őszinte beszélgetés is.

Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

Rendelési idő: kedd-csütörtök 16.00-19.00

Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép