Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

Rendelési idő: kedd-csütörtök 16.00-19.00

Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép

A feledékenység mikor tekinthető kóros állapotnak?

 

A legtöbb embert ha feledékenységével szembesül, nemritkán kellemetlenül érinti a tény. A jó memória általában elismertségnek örvend, és a kiváló emlékezőtehetségű személyekre akár csodálattal is lehet tekinteni.

Ennél fogva a feledékenységgel szembesülni mindenképpen - többé vagy kevésbé – azt jelenti,hogy szellemi teljesítőképességünk romlott, vagy legalábbis nem tökéletes. Ugyanakkor a különböző életkorokban egészen más a jelentősége annak, ha pillanatnyilag nem jut eszünkbe valami.

Egészen fiatal korban a pillanatnyi memóriazavar inkább csupán figyelmetlenségen szokott  alapulni, és nem utal arra, hogy valamiféle agyi károsodás állna mögötte. Az életkor előre haladtával azonban – akár már a 40-es évek táján – nem kevesek panaszkodnak egyre gyakrabban előforduló memóriaproblémákra.  Ennek általában kettős oka szokott lenni. Az egyik a mai rohanó élettempóval, az állandó időhiánnyal, a fokozott teljesítményelvárásokkal függ össze. A mindennapok elvárásai – akár a környezet , például a munkahely részéről, akár belső indíttatásból,  fakadóan – könnyen oda vezetnek, hogy kevés idő jut egy adott dologban, munkában elmélyedni, és a sietség ugyancsak egyfajta figyelemzavaron keresztül nem teszi lehetővé az információk megfelelő rögzülését majd pedig előhívását. Nem kedvez a jó memóriafunkcióknak az aránytalanul sok munka és a kevés pihenés -, ami sajnos manapság meglehetősen általános. Megfelelő regenerálódás – például megfelelő napi alvásidő – nélkül a szellemi teljesítőképesség nem lehet a maximumon, a kipihentség hiánya automatikusan  maga után vonja a rosszabb memóriafunkciókat, lassabb reakcióidőt, a koncentráció nehezítettségét, a több hiba vétését vagy kisebb-nagyobb balesetek elszenvedését. A váltott műszakos munkarend különösen kedvezőtlenül hat a szellemi teljesítőképességre.  Ilyenkor nem csupán  az a probléma, hogy éjszaka alvás helyett ébren kell lenni, sőt, jól teljesíteni, de az éjszakai műszak után az alvás sem olyan pihentető és egészséges, mintha a megfelelő, természetes, éjszakai időszakra lett volna időzítve. Ha pedig valaki már ebben az életkorban krónikus testi betegségben szenved, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, magas vérzsírszintek, úgy ezek az élettani eltérések már károsíthatják az ereket, a károsodott érrendszer nem tudja a megfelelő oxigén és tápanyag-ellátottságot szolgáltatni a szervezetnek és az agynak -, így ezen esetben a memóriazavar már figyelmezető jel lehet.

A feledékenység 65 éves kor felett figyelmet érdemel

Ugyanakkor némiképp más a jelentősége az életkor előrehaladtával jelentkező – és általában egyre szaporodó – memóriabeli hiányosságoknak. Míg a fiatalabb életkorokra az jellemző, hogy ha valakinek nem is jut eszébe azonnal valami, később mégis „beugrik”  a megfelelő ismeret, addig az idősebbeknél ez már nem feltétlenül van így. Míg a régi emlékekkel nincs gond, addig a friss, új információk berögzülése és felidézése már határozottan nehézkesebb lehet. Erre mindenképpen oda kell figyelni, hiszen még ekkor sem késő elkezdeni tréningezni agyunkat : az olvasás, a rejtvényfejtés hasznos lehet, de még hasznosabb, ha társaságba, baráti körbe járnak az idősebbek, együtt kártyáznak, közös programjuk, szórakozásuk van, és minél több időt töltenek szabad levegőn, lehetőség szerint valamilyen intenzívebb mozgásformát (mondjuk gyors gyaloglás, kerékpározás) folytatva. Még fokozottan indokolt a testi egészségre odafigyelni, a meglévő betegségeket pedig egyensúlyban tartani,  betartani a pontos terápiás utasításokat, rendszeres kontrollvizsgálatokat. 

vissza