A stressz és hatása az agyműködésre - Mégis képződnek új idegsejtek?

 

A stressz fogalma bár viszonylag újkeletű kifejezés, valójában már 2000 évvel ezelőtt, Celsus korában felfigyeltek arra, hogy a tartós negatív érzelmi állapotok rossz hatással vannak a szívműködésre.

A modern stressz-meghatározás Selye Jánostól származik. A stressz szó maga angol eredetű, magyar fordításban feszültséget, igénybevételt, nyomást jelent. Selye János a stressz fogalma alatt a szervezet reakcióit értette -, mely reakciók a környezetből jövő ingerekre adott válaszok voltak. Élettani szempontból tehát arról van szó, hogy ha külső környezeti hatás – ami nem feltétlenül ártalom – éri a szervezetet, akkor olyan élettani folyamatok lépnek működésbe, melyek a szervezet egyensúlyának megőrzését célozzák. Ha futunk, akkor például megnő a pulzusszámunk, mivel ez biztosítja a vér megfelelő oxigenizációját. Pszichés szempontból stressznek tekinthetőek azok a lelki hatások, amelyek a gondolkodási folyamatokra gyakorolnak hatást, amely aztán kihathat az érzelmi életre, de testi tünetekben is megnyilvánulhat. Ha például valaki előtt egy komoly vizsga áll (gondolkodási folyamat) , szorongásszintje igencsak megnőhet (érzelmi komponens), de a szíve is hevesebben verhet, esetleg összeszorul a gyomra, bélpanaszai támadnak (testi jelek). Ha stressz elhúzódó, nagyon megviseli az embert, akkor hatása a stresszt kiváltó tényező elmúltával sem szűnik meg, akkor testi  vagy lelki problémákat tartósabb fennállását vonhatja maga után. Ilyen például a fejfájások egy része, a fekélybetegség, a szívritmuszavarok vagy a közismerten gyakran pszichés okra visszavezethető magas vérnyomás. Tartós lelki probléma következménye lehet az alvászavar vagy a depresszió, pánikbetegség. Mára a kutatások  azt is kiderítették, hogy tartós negatív környezeti hatások nyomán egyes agyterületek működése zavart szenved, és idegsejtpusztulás jelei mutatkoznak. Ennek ellenkezője is igaz : amennyiben a stressz megszűnik, vagy ha súlyos, gyógykezelésre szorul, az antidepresszáns  terápia nyomán az adott agyterületen ismét megindul az idegsejtképződés, és regenerálódnak a károsodott idegsejtek. Az agynak ezen részét, melyre ez kifejezetten jellemző hippokampusnak hívjuk. A nők érzékenyebbek : a stressz és depresszió nyomán létrejövő idegsejtpusztulás náluk 2-3szor gyakoribb, mint férfiaknál. Állatkísérletes adatok pedig azt bizonyították, hogy már a magzati életben elszenvedett stressznek is lehetnek káros következményei. További kutatások deríthetik ki, hogy a tartós stressz és az öregedés milyen viszonyban állnak egymással, de a jelen adatok birtokában elmondható, hogy a stresszhatások az idősödés folyamatát felgyorsíthatják.

 

vissza

Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

Rendelési idő: kedd-csütörtök 16.00-19.00

Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép