A testmozgás szerepe a jó alvásban - „A túlzásba vitt jó dolog, rossz dolog”

 

Azok, akik zárt munkahelyen, mesterséges megvilágításnál és egyhelyben állva, sokat ülve dolgoznak, különösen az őszi, téli hónapokban, a bezártság időszakában gyakran ösztönösen érzik, milyen jó volna kimenni a szabad levegőre, mozogni, sétálni, kerékpározni, kertészkedni.

Ennek egyik oka  a napsütés, a fény iránti igény (melyről a későbbiekben részletesen lesz szó), a másik pedig maga a mozgás iránti vágy. Az a változás, melyet a szocializáció, a technika fejlődése eredményezett, megteremtett egy mesterséges környezetet és életmódot az ember számára. Míg őseink a szabadban élve, a nappal-éjszaka ritmus  és az évszakok  váltakozásában élték mindennapjaikat, a központi idegrendszer (KIR) fejlettsége olyan technikai és tudományos felfedezések  mint például a villamosenergia felhasználása, a világítás, a fűtés elérhetővé tétele, hogy csak néhány példát ragadjunk ki, révén teljesen átalakította, „civilizálta” a mindennapi életet -, melynek nyomán a civilizációs ártalmak is megjelentek.

Ilyen civilizációs ártalom a mozgás hiányából származó testi és lelki problémák egy része:az elhízás, a kardipulmonális és kardiometabolikus zavarok (magasvérnyomás, diabetes mellitus, vérzsírszint-eltérések) pszichés szempontból pedig a depressszió és az alvászavarok megnövekedett aránya emelendő ki. A kettő kapcsolata a pszichoszomatikus betegségek – vagy a környezettel való kapcsolatot is belevéve:bio-pszicho-szociális megbetegedések-elnevezéssel illethető.

A mozgáshiány révén fellépő alvászavarok – melyek a hangulatzavarok és a szorongásos problémák  részeként is szinte kötelezően jelen vannak - négy okra vezethetőek vissza. Egyrészről  már évek óta tudományos bizonyítékokkal igazolódott, hogy a testmozgás egy speciális anyag, az endorfin felszabadulásával jár, melynek közérzet- és hangulatjavító hatása van . Abban az esetben, ha hiányzik az elegendő testmozgás, az endorfintermelődés is zavart szenved.  Bár sokszor a mozgáshiány önhibáján kívül sújtja az embert – leggyakrabban munkaköréből, munkaidőbeosztásából adódóan, de a városi, nagyvárosi  életforma  önmaga is ezt erősíti -, további tényezőként járul hozzá, ha már álmatlanság, hangulatzavar alakult ki, ez egy öngerjesztő folyamat révén tovább rontja a testmozgás iránti igényt:a nappali fáradtság, a megnövekedett nappali alvásigény, a motiváció, a lendület hiánya további adalék hozzá. A megváltozott cirkadián ritmus nyomán bekövetkező hormonális változás önmaga is negatív an befolyásolja az anyagcserét – az alváshiány  és a II. típusú diabetes mellitus megjelenése között szoros kapcsolat van, de a tartós álmatlanságban szenvedők testsúlya is bizonyítottan magasabb, mint a jól alvóké -, a legtöbb embernél a mozgás elmaradása együttjár a több evéssel, eszegetéssel, mely viszont előbb-utóbb testsúlynövekedéshez, elhízáshoz, és ennek további következményeként elnehezedettséghez vezet. Túlsúllyal pedig mozogni pedig már tényleg nem könnyű. A negyedik ok maga az a szociális-társadalmi közeg, amely kezdetben a televízió, majd napjainkra a telekommunikáció, a számítógép, mobiltelefon, internet révén megteremette az otthonról kivitelezhető információcserét, a szórakozás alapjait -, zárt térben, mesterséges megvilágításnál, az éjszakába nyúlóan, egyhelyben ülve. Ez utóbbinál fogva, míg az idősebb korosztály elsősorban életviteléből – munka- és lakókörülmények által – mozog kevesebbet, az Y még inkább a Z-generáció, a legfiatalabbak számára ez az életforma teljes mértékben magától értetődő és természetes.

vissza

Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

Rendelési idő: kedd-csütörtök 16.00-19.00

Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép