Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

Rendelési idő: kedd-csütörtök 16.00-19.00

Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép

Alkoholprobléma

 

Korunk egyik legsúlyosabb és legtöbb szövődménnyel járó népbetegsége az alkoholizmus. Az alkoholbetegség okozta népegészségügyi illetőleg társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el.

A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a tartós italozás komoly testi betegségek okoz :  a májzsugorodásban, alkoholos májbetegségben – májcirrhozisban – elhunytak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik, de megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Italos állapotban megnő a balesetek aránya, de egyéb sérüléssel járó – például veszekedések, verekedés, közlekedési balesetek, ittas vezetés  - esetében is gyakorta kimutatható az alkohol hatása. A túlzott szeszes ital fogyasztásnak jól ismertek a szociális-társadalmi hatásai is, melyek leginkább családi és munkahelyi problémákban  mutatkozhatnak meg. A családok szétesése, az ilyen családokban élő gyerekek nehéz sorsa, állandó veszekedések -, és nem utolsó sorban anyagi problémák mind-mind ennek  következményei. Az adatok tükrében elmondható, hogy Magyarország középkorú férfirétegének 20%-a – vagyis egyötöde! – úgynevezett nagyivó. Az alkoholfogyasztásról való saját, önkéntes lemondás igen komoly nehézségekkel jár, alapvetően külső segítség nélkül nagyon ritkán lehetséges – tekintetbe véve a testi és lelki függőséget -, igy érthető az adat, mely szerint az alkoholfogyasztók 11%-a tartós kontroll vesztéssel küzd. A terápiát igénybe vevő alkoholbetegek száma 35 ezer fő, a valóság azonban az, hogy hazánkban minimum 700 ezer ember érint a probléma.

Mi vezethet ahhoz, hogy valaki „rákapjon” az italra?  Bizonyított tény, hogy az alkoholbetegség etiológiájában, eredetében a genetikai, tehát a veleszületett meghatározottság jelentős szerepet játszik, de az is kiderült, hogy a negatív példa is jelentős hatást gyakorol az alkoholproblémával küszködő családokban felnövő gyerekekre.

Felvetődik a kérdés : de ki nevezhető alkoholbetegnek? Legegyszerűbben azt mondhatjuk, elsőként – és ez a szerencsésebb dolog - , ha valaki saját maga úgy érzi, hogy italozásából problémái vannak. Munkahelyi teljesítménye romlik, zavart szenved, otthoni problémái vannak, érzi, hogy családi kapcsolatai veszélybe kerülnek – és mindezek mögött italozását maga is látja. Esetleg kiderül, hogy gyomor- és emésztési problémái mögött az ital hatása húzódik meg, vagyis már beindul az alkohol testi egészségek károsító hatása. Kevésbé szerencsés – de nem reménytelen – a helyzet, ha a családtagok, kezelőorvos, vagy a munkahely jelzi vissza az illetőnek, hogy bizony érződik, rendszeres italozásából problémák vannak. Ez utóbbi – különösen a betegség kezdeti szakaszában – azonban azért szokott kevésbé eredményes lenni, mert amig komoly jelzés nincs ( például a munkahely elvesztése, család elköltözése, feleség válása ), addig a kérdést az érintettek gyakorta bagatellizálják. Ennek oka összetett : elsőként is az, hogy a betegre háruló úgynevezett betegségnyomás nem elég erős, vagyis az italozás következményeitől elsősorban a környezet szenved, és kevéssé a beteg.

vissza