A tavaszi fáradtság fogalma általánosan ismert: március-április tájékán sokan nem kevesen veszik észre magukon, hogy több pihenést kivánnak, nehezebben megy a reggeli felébredés, lelassultan, fáradtan telik a nap.
Régebben okát egyszerű vitaminhiánnyal magyarázták -, mára azonban ez a hipotézis megdőlt, hiszen mint a természetes, mind a mesterséges, kiegészítő vitaminkészítmények könnyen elérhetővé váltak, a panaszok azonban változatlanul sokakat érintenek. Így került a „tavaszi fáradtság” a tudományos érdeklődés, vizsgálódás, kutatások homlokterébe. Ezek alapján a mai álláspont a következő. A Krónikus Fáradtság Szindróma az úgynevezett funkcionális kórképek között tartható számon. Ez azt jelenti, hogy konkrét testi megbetegedés, elváltozás nem mutatható ki hátterében -, elsősorban a depresszív és szorongással járó kórképekkel mutat hasonlóságot. ( Megjegyezhető, hogy ezen funkcionálisnak nevezett kórképek közé tartozik az Irritábilis Bél Szindróma, a Krónikus Izom Fájdalom (fibromialgia) vagy a Krónikus Kismedencei Fájdalom tünetegyüttese).
A kutatások azt igazolták, hogy felborul az agy neurokémiai egyensúlya, kóros irányba tolódik el a szerotonin szintje, és megváltozik a hipotalamusz-hipofizis-mellékvese (úgynevezett stressz-tengely) aktivitása is. Az immunrendszernek ugyancsak szerepe van a krónikus fáradtság tüneteinek kialakulásában és fenntartásában. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint tehát környezeti hatások és genetikai hajlamosítottság együttesen felelősek a tünetek fennállásáért.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy az idegrendszer, a szerotonin, a stressz-tengely, az immunállapot, genetikai, öröklött, veleszületett hajlam és pszichológiai tényezők tehetők felelőssé a tartósan fennálló fáradtság-érzésért.
A KFSZ fő tünetei között az alvászavar és a nappali passzivitás, fáradékonyság szerepel. Az alvászavar típusa lehet aluszékonyság, de megromlott éjszakai alvás is. Az immunrendszer szerepére utal, hogy ebben az állapotban vírusfertőzések is gyakrabban fordulhatnak elő. Az is gyakori jelenség, hogy a fájdalom elviselésének képessége csökken, és a krónikus fáradtsággal küszködők különböző típusú fájdalmakkal – ezek elsősorban izületi fájdalmak és fejfájás – küszködnek.
A KFSZ gyógykezelésre vonatkozóan jelenleg az úgynevezett antidepresszáns terápiától várhatóak kedvező eredmények. A gyógykezelés nyomán a kínzó tünetek csökkennek az aktivitás nő, az alvás rendeződik, a fájdalomküszöb emelkedik, a fájdalmak ennek révén csökkennek. Igen pozitív adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a rendszeres testmozgás, a sport kedvezően befolyásolja a panaszokat : élénkít, jobb közérzetre vezet. Fontos, hogy a gyógykezelés megkezdése előtt a fenti panaszokkal küszködő páciens teljeskörű belgyógyászati kivizsgáláson essen át, hogy pontosan tisztázódjon, nem áll-e bármiféle testi betegség panaszainak hátterében? Ezek hiánya esetén azonban feltétlenül indokolt kezelés megkezdése, mivel a passzivitás, lelassultság nemcsak a közérzetet, de napi otthoni és a munkahelyi teljesítőképességet is igen megronthatja.