Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

BEJELENTKEZÉSI IDŐ TELEFONON:

Hétfő-szerda: 08.00-12.00

Kedd és csütörtök: 08.00-19.00

RENDELÉSI IDŐ:

Kedd, csütörtök: 16.00-18.00

Az első orvosi találkozás időpontjának pontos kitűzése a vizitdíj (1. vizit 29.000.-) megadott bankszámla-számra beérkezéséhez kötött. A közleményben kérem feltüntetni a telefonszámot is.

A közösen egyeztetett vizitidőpont 48 órával a kitűzött vizit előtt módosítható, ennek elmaradása esetén a vizitdijat kötelező megfizetni. 


Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép

Milyen altatót ajánlott szedni? Korszerű altatók – Z-szerek

 

Az altatók szedésének kérdése a legtöbb ember számára kritikus pont. Egy részüket aggály tölti el azzal kapcsolatban, vajon ha elkezd altatót szedni, mennyiben szokik rá, és el tudja-e hagyni a készítményt. Ugyanakkor vannak, akik számára az alvás csak altató bevételével lehetséges, ők enélkül nem tudnák kialudni magukat -, tehát szimpatizálnak szedésükkel.

Mi tehát az igazság az altatók – orvosi néven:hipnotikumok – szedésével kapcsolatban? Először is fontos leszögezni, hogy általában gyógyszert, igy altatót is csak orvosi javaslatra szabad szedni!  Tény, hogy az ember problémáit, így egészségügyi panaszait is, szívesen megosztja ismerőseivel, rokonaival, szomszédaival -, így nemritkán találkozhatni olyan esetekkel. amikor valaki éppen egy innen kapott tanács alapján önmaga kezd altatót használni, ez azonban kifejezetten veszélyes!  Az alvászavarok hátterében ugyanis számtalan, különböző ok húzódhat meg.

Az elalvási és átalvási problémák mögött csupán fele részben szerepel stressz, pszichés eltérés, a másik felében testi betegség – például magasvérnyomás, szivritmuszavar, túlzott gyomorsavtermelődés, ingadozó vércukorszint – tehető felelőssé azért, hogy valaki rosszul alszik. Sőt, bizonyos testi betegségek esetén – ilyen például az éjszakai légzéskimaradással járó tüdőbetegségek egy része – altatószedés kifejezetten ellenjavallt, mert káros lehet! Az alvászavart panaszolók esetében tehát lehetséges, hogy az első lépés a testi (szomatikus) kivizsgálás, melynek nyomán olyan alapbetegségre derülhet fény, melynek gyógykezelésbe vétele megoldja az alvászavart.


Az alvászavarok másik fele – mintegy 50%-a – azonban a megterhelő életmóddal, tartós stresszel függ össze. A krónikus stresszről bizonyított, hogy ugyanolyan hormonális elváltozásokat eredményez, mintha az illetőnek valódi depressziója állna fenn. Ilyen módon a terápia is ehhez hasonló. Ezekben az esetekben kétfelől szükséges a panaszt megközelíteni: elsőként is nélkülözhetetlen kisebb-nagyobb életmódváltás. A gyakorlatban persze inkább csak kisebb változtatásra nyilik mód, de már egy esti 20 perces séta beiktatása (célszerűen vacsora után) is igen kedvező hatású lehet. A rendszeresség szerepe nem hangsúlyozható eléggé, ugyanakkor tény, hogy a mai világban – sokan dolgoznak váltott műszakban – nem könnyen kivitelezhető.


Amennyiben konkrét pszichés probléma – szorongásos zavar, pánikbetegség, depresszió – áll az alvászavar hátterében, ugy ennek megfelelő gyógykezelése (szorongásoldók, hangulatjavítók alkalmazása) indokolt -, párhuzamosan az alvászavar gyakran –altatók szedésével kombinált kezelésével együttesen. Ilyenkor szakorvos rendeli az altatót, melyet csak a megadott adagban és a megadott ideig szabad szedni. Az altatószedés általában néhány naptól pár hétig (2-4 hétig, vagy különleges esetben 8 hétig) szokott szükséges lenni. Ennyi idő alatt az alvászavar mögött meghúzódó alapbetegség (akár testi betegség, akár pszichés probléma) gyógykezelése egyensúlyba kerülhet, és így megszűnik az éjszakai nyugalmat kedvezőtlenül befolyásoló hatás.
Előfordul azonban, szerencsére lényegesen ritkábban,  hogy valaki csupán altató szedésével tud aludni, akár hónapokon vagy éveken keresztül – ilyenkor különösen fontos, hogy a legkorszerűbb készítményt kapja, szoros orvosi felügyelet mellett.


A ma használatos korszerű altatók az úgynevezett Z-szerek csoportjába tartoznak. Z-szereknek azért nevezik őket, mert Z-betűvel kezdődik a kémiai nevük. Ezek a zolpidem, zopiclon és a zaleplon nevű vegyületek. A zolpidemés a zaleplon egészen rövid hatástartamú készítmény, míg a zopiclon hatása kissé hosszabb. Az alvászavar és az alapbetegség jellege alapján dönti el a kezelőorvos, hogy melyik készítményt találja a legalkalmasabbnak az adott alvászavar kezelésében. Ezen készítményekhez a hozzászokás veszélye  az orvosi utasitások betartása esetén kevéssé jellemző, mellékhatás-skálájuk pedig szintén kedvező. Használatuk a másnapi teljesítményre általában nem gyakorol hatást -, az ébredés kipihenten történik. Fontos azonban mégegyszer hangsúlyozni, hogy altató szedésére orvosi kivizsgálás után, indokolt esetben és a legrövidebb ideig kerüljön sor.

vissza