Bárkivel előfordulhat, hogy nappal elálmosodik : egy időjárásai front miatt megzavart éjszaka, a megszokott ritmusból való kizökkenés, vagy egy társasági összejövetelen fogyasztott nagyobb mennyiségű étel-ital, túl késői lefekvés mind megzavarhatják az alvást, a kialvatlanság pedig másnap álmossághoz vezet.
Gond akkor van, ha az alvászavar állandósul, és a másnapi teljesitmény tartósan romlik, a fáradtságon, álmosságon túl koncentrációs zavarok, figyelmetlenség, ingerlékenység, türelmetlenség, rossz hangulat jelei kínozzák az embert. Az álmatlanság hátterében testi és lelki okok egyaránt állhatnak. A lelki okok közül leggyakoribb a stressz és a depresszió. A napi stressz az időzavarral, túlterheltséggel, fokozott teljesítményigénnyel vagy –elvárással függ össze, ilyenkor valaki nem csak a munkában hajtja túl magát, de még éjszaka is foglalkoztatják másnapi teendő, elvégzendő feladatai, pihentető alvását végeredményben az teszi lehetetlenné, hogy képtelen lazítani .Élethelyzeti krizisek, válás, partnerkapcsolati problémák, családi gondok, nyomasztó betegségek ténye, vagy ha gond van a gyerekekkel úgyszintén stressz forrásául szolgálhatnak, akár hosszú hónapokra is megrontva az alvást. A másik leggyakoribb alvászavart okozó probléma a depresszió : mint már többször irtunk róla, jellegzetes alvászavar jellemi -, a depressziós ember az éjszaka elején, a kora hajnali órákban megébredred, innentől kezdve már csak forgolódik, ébren tölti az éjszakát, és másnap halálosan fáradtnak, „agyonvertnek” érzi magát. Maga a depresszió is fáradtsággal, kedvetlenséggel, meglassultsággal jár, tehát az alvás zavara ördögi körként rontja közérzetét, illetőleg a depresszió részeként jelentkező álmatlanság tovább fokozza a rossz hangulatot. Szorongásos problémák – éjszaka jelentkező pánikrohamok, váratlan heves szivdobogás érzése – általában felébredéshez szokott vezetni. A testi betegségek közül kiemelendő a magas vérnyomás, aminek – főleg középkorú, de már egészen fiatal embereknél is – első jele az elalvás zavara lehet. Légzési problémákat, légszomjat okozó betegségek – krónikus hörghurut, allergia – általában fel szokták ébreszteni a beteget, de túlsúly és megneheziti a mellkasfal mozgását -, igy ez is oka lehet az állandó felébredésnek. Azoknál a cukorbetegnél, akiknek vércukorszintje labilis, ugyancsak alvászavar állhat elő. Kiváltó okként kiemelendő a tulzott koffein, alkoholélvezet és a dohányzás szerepe is. Különösen a dohányzás szerepe emelendő ki : a dohányosok nemritkán nappali álmosságuk ellensúlyozására dohányoznak, mivel a nikotinnak élénkitő hatása van, ez a hatás azonban átnyúlik az éjszakába is, ezzel megrontva az alvás minőségét, és maga is álmatlanságot okoz. A kialvatlanság okozta komoly nappali álmosság előfordulási gyakorisága 30 éves kor alatt 10 %, 30-75 között 6-8 %, 75 éves koron túl pedig 16-20 %. Fiatal korban, 30-50 év között elsősorban stressz és depresszió áll a probléma hátterében, az idősebb korosztálynál pedig ehhez az általános egészségi állapot megromlása szokott társulni.