Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

BEJELENTKEZÉSI IDŐ TELEFONON:

Hétfő-szerda: 08.00-12.00

Kedd és csütörtök: 08.00-19.00

RENDELÉSI IDŐ:

Kedd, csütörtök: 16.00-18.00

Az első orvosi találkozás időpontjának pontos kitűzése a vizitdíj (1. vizit 29.000.-) megadott bankszámla-számra beérkezéséhez kötött. A közleményben kérem feltüntetni a telefonszámot is.

A közösen egyeztetett vizitidőpont 48 órával a kitűzött vizit előtt módosítható, ennek elmaradása esetén a vizitdijat kötelező megfizetni. 


Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép

Pszichoszomatika: lélek és test egységben

 

„Mens sana in corpore sano sit” – Juvenalis, római költő
A test egészségének összefüggése a lélek egészségével már az ókorban ismert volt, de a későbbi évszázadokban feledésbe merült.

Az újkori orvoslásban  - a XX.század közepén  a magyar születésű Franz Alexander pszichoanalitikus és belgyógyász munkássága révén – pszichoszomatikus orvoslás megjelöléssel került ismét a tudományos érdeklődés fényébe. 

A pszichoszomatikus szemlélet szerint az ember ún. bio-pszicho-szocio-spirituális lény, ami azt jelenti, hogy a testi, a lelki és a szellemi működések egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az egyik változása óhatatlanul maga után vonja a másik változását is. Általában nem véletlenül jó a testi egészsége a kiegyensúlyozott és elégedett embereknek, míg a stressz – különösen  tartós, krónikus változata -, a szorongás, a rossz hangulat, a depresszió igen gyakran von maga után nem csupán kellemetlen testi panaszokat, de valódi betegségeket is.

A szív-érrendszer területén jelentkező pszichoszomatikus érintettség

Az egyik legismertebb szívpanaszokkal járó lelki probléma a pánikbetegség. Ez a hirtelen fellépő szorongással, ún. pánikrohamokkal járó állapot olyan komoly szívtáji panaszok – heves szívdobogás, mellkasi fájdalom, légszomj -  formájában jelentkezhet, hogy akár súlyos szívbetegség, pl. szívinfarktus bekövetkeztére sem kizárt gondolni. Ugyanakkor ennek fordítottja is előfordulhat:egy lezajlott és túlélt szívinfarktus után az ember tele lehet szorongással, bizonytalan lehet jövőjében, sorsában -, ezért nem csupán szorongás, de akár depresszió is kialakulhat nála.

A gyomor- bélrendszer működése és a lelkiállapot

A fekélybetegség – kifejezetten a nyombélfekély – és a stressz összefüggése régóta ismert, de bárkivel előfordulhat, hogy nehéz, számára kínzóan megélt élethelyzetben étvágytanná válik és egy falat sem  megy le a torkán. A nyombélfekély nemritkán a maximalista, perfekcionista, komoly teljesítményre törekvő emberekre jellemző, hiszen az állandó megfelelési igény egyben a szorongás forrása is. A gyulladásos bélbetegségek – mint a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség – is hajlamosak a rosszabbodásra nehéz, stresszes időkben. Abban az esetben pedig, ha valaki depresszióban és bélgyulladásban szenved, a depresszió meggyógyítása nagyon gyakran a bél betegségének javulását is maga után vonja.

Fájdalomszindrómák

A fájdalom megélése mindenkinél különböző:van, aki nagyon jól tűri a fájdalmat, mások sokkal kevésbé. Azonban a nyomott hangulat, nehéz élethelyzet szinte kivétel nélkül felerősíti a fájdalmakat, majd ezek a  felerősödött fájdalmak tovább rontják a közérzetet, a hangulatot ún. „circulus vitiosus”-t(ördögi kört)  generálva.

Az alvás:egy valódi pszichoszomatikus folyamat

Az éjszakai nyugalom egyenes következménye a nappali jó közérzetnek,a  jó testi egészségnek. Így a  kezdődő magas vérnyomás első jele lehet az elalvás zavar, de szívbetegség, légzési megbetegedés velejárója az éjszakai légzéskimaradás, az apnoe. Amennyiben valaki rendszeresen felébred az éjszaka folyamán – általában hajnali fél 3 tájban – az igen gyakran lehet a krónikus stressz, sőt depresszió jele.

A pszichoszomatikus orvoslás szemlélete szerint a leghelyesebb a betegségek kialakulásának megelőzésére törekedni, ha pedig már kialakultak a tünetek, úgy a testi és a pszichés működéseket egységben, párhuzamosan gyógykezelni. 

vissza