Az alvászavarok azon panaszok között szerepelnek, melyet az emberek a panaszlisták első 10. panasza között említenek. Statisztikai adatok szerint gyakorisága 18-23 % között mozog, de 60% azok aránya, akik valaha életükben már küszködtek alvásproblémával.
Az idősebb – 60 év feletti – korosztálynál az alvás zavarai még gyakrabban, átlagosan 63 %-ban fordulnak elő.
Az alvászavarok megjelenési formái különbözőek : lehetséges elalvási zavar, amikor valakinek nem jön álom a szemére, lehet átalvási zavar, amikor valaki el tud ugyan aludni, de az éjszaka folyamán felébred, akár többször is, és álmatlanul hánykolódik, a végén pedig kialvatlanul ébred. Az is elő szokott fordulni, hogy sokkal hamarabb felébredünk a kelleténél, ezáltal is kevesebb időt töltve alvással, ezáltal pedig a másnap fáradtan indul, rossz lehet a hangulat, ingerlékenység, türelmetlenség, koncentrációs nehézségek következményeivel. Ha a fentiek hetente három napon át jelentkeznek, egy hónapon keresztül, akkor valódi alvás-betegségről van szó, amit indokolt kivizsgáltatni és gyógykezelni.
Az alvászavarok hátterében – ez kevéssé ismert! – számtalan ok állhat, adott esetben mindenkinél különböző okokra lehet visszavezethető, ha nem tud jól aludni. Az esetek 50 %-ában testi betegség, az esetek másik 50%-ában pszichés probléma húzódik meg hátterében. Az első lépés tehát annak feltárása, mi okozza az alváshiányt, a második lépés pedig a megfelelő, adequát gyógykezelés. Ezen utóbbinak szerves részei az altatószerek.
Fontos tudni, hogy altatókat csakis orvosi javaslatra szabad szedni. Az utóbbi években igen korszerű készítmények, ún „alvásbarát altatók” kerültek forgalomba, melyeknek mind hatása, mind mellékhatásprofilja kedvező. Ezek közé tartoznak a Z-szerek : Z-szereknek azért hívják őket, mivel kémiai nevük „z” betüvel kezdődik - zolpidem, zopiclon,zaleplon. Ezen készítmények azok,melyek alkalmazását a Pszichiátriai Szakmai Kollégium szakmai szempontból ajánlja. Olyan rövidjellegű hatással bíró készítményekről van szó, melyek segítenek az elalvásban, megőrzik a természetes alvásszerkezetet, valamint biztosítják az éjszakai nyugodt alvás, és szedésüknek másnapi nemkívánatos következményei kevéssé lehetnek. Természetesen szedésük a lehető legrövidebb időre kell, hogy korlátozódjék : optimális esetben maximum 2, esetleg 4 hét, a 8 hetet azonban semmiképp sem haladják meg.
Az idősebb korosztály – az 55 éven felüliek – számára az elmúlt években egy természetazonos szer került forgalomba, mely kedvező hatással bír az alvásra : ez egy speciális, hosszú hatású melatonin-készítmény (PRMLT). Nem úgy hat, mint az altatók, hanem a természetes alvás-ébrenlét ritmust állítja helyre, ezért szakmai, orvosi elnevezése ún. alvás-ébrenlét szabályozó. Ebben a korosztályban a klinikai vizsgálatok szerint a szervezet melatonin-szintje csökkenni kezd, és az esetek egy részében emiatt lép fel alvászavar. Az alacsony melatonin-szintre jellemző alvászavarra az ún. circadián ritmus felborulása lesz jellemző. Ez azt jelenti, hogy valaki nem álmosodik el este, ugyanakkor reggel „nehezen tér magához”, délelőtt álmos lehet, és napközben fáradékonyság kínozza. Kivizsgálás természetesen itt sem mellőzhető, mert annak kiderítése fontos, hogy mi is áll valójában az alvászavar hátterében?
Minthogy a tartós alváshiánynak negatív következményei vannak, indokolt szakemberhez fordulni annak tisztázása végett, hogyan orvosolható a probléma.