Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

BEJELENTKEZÉSI IDŐ TELEFONON:

Hétfő-szerda: 08.00-12.00

Kedd és csütörtök: 08.00-19.00

RENDELÉSI IDŐ:

Kedd, csütörtök: 16.00-18.00

Az első orvosi találkozás időpontjának pontos kitűzése a vizitdíj (1. vizit: 29.000,- Ft) megadott bankszámlaszámra történő beérkezéséhez kötött. A közleményben kérem feltüntetni a telefonszámot is.

A közösen egyeztetett vizitidőpont 48 órával a kitűzött vizit előtt módosítható, ennek elmaradása esetén a vizitdíjat kötelező megfizetni.


Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép

Az idôskori alvás korfüggő élettani változása – tényleg változnak az alvási szokások?

 

A statisztikai adatok szerint, bár fiatalabb, 30-40 éves kor körüli csúccsal, különösen nőknél gyakrabban fordul elő álmatlanság, az alvászavarok inkább az idősebb korosztályra jellemzőek.

A 65 évesnél idősebb 35-66%-os arányban küzdenek a problémával .Bár ennek hátterében számtalan ok állhat, az életkor előre haladtával bekövetkező élettani változások önmagukban is alvászavarra hajlamosító tényezők. A melatonin szintje, melynek fontos szerepe van a pihentető alvás biztosításában, 55 éves kor felett  csökken, és a biológiai ritmusok is hajlamosak kevéssé markáns és intenzív  váltakozásra, ún. amplitudójuk fiziológiásan mérséklődik. Ezen élettani átalakulások, mely a cirkadián alvás-ébrenlét szabályozásának gyengült voltát jelentik, önmagukban is érzékenyebbé és sérülékenyebbé teszik az alvás folyamatát. Az idős korúakra jellemző, hogy éberségi hajlamuk egyre kisebb, mellyel párhuzamosan az alvás iránti igény, az ún. alváskésztetés intenzitása fokozódik, vagyis a cirkadián ritmus amplitúdója csökken. A fentiekből következik, hogy az idősebb emberek szívesen mennek aludni már a kora esti órákban, emiatt viszont nem lehet csodálkozni azon, ha már  a hajnali óráktól ébren vannak -, mivel az élettani folyamatok következtében alvásfázisuk a „pacsirta-típus” irányába tolódik. Az éjszakai felébredések  és az alvás töredezetté válása is a folyamat velejárója, ami olyan súlyosságú lehet, hogy egyes adatok szerint például a már idősek otthonában élőknél gyakorlatilag nem fordul elő egyórányi folyamatos alvás!  Idősebb korban az ún. cirkadián rtimus gyengülését és esetleges alvászavar megjelenését növelhetik egyéb, külső tényezők is. Elsőként emelendő ki a külső kontroll szerepének gyengülése:az idősebb korosztály tagjainak gyermekei  már maguk is felnőttek, nem szorulnak napi gondoskodásra, önállóak, szerencsés esetben már nem is laknak szüleikkel. A nyugdíjazás véget vet annak a napi kihívásnak, hogy nap nap után, pontosan meg kellene jelenni a munkahelyen, ahol az ember az egész napos munkavégzés után egyébként is elfárad. Ily módon két jelentős, kötelességszerűen teljesítendő feladatkör kiesik -, a szociális közeg napi ritmust meghatározó funkciója meg is szűnhet, az elvárásoknak való megfelelés kényszere már nem teljesítendő tényező.

A civilizációs betegségek – mint az elhízás, magasvérnyomás, a cukorbetegség, az emelkedett vérzsírszintek – sok esetben már a középkorúaknál , 40-50 éves korban megjelennek. Az a tapasztalat, hogy családi terheltség esetén – ahol már a szülők, a felmenők is küszködtek ilyen betegséggel – ott még hamarabb megjelenik a probléma. 60-70 éves korra, különösen abban az esetben, ha a fenti kórképek kevéssé „karbantartottak”, gyógykezelésükben kisebb-nagyobb pontatlanság mutatkozott, már megjelennek a kiserek elváltozásai. A ún. atheroszklerózis (érelmeszesedés) pedig mind a kiváltó betegséget rontja, mind pedig maga is új problémák forrásául szolgál, melyek közé az ekkor már organikusan – szervileg – megalapozott alvászavar is besorolható . Bár  egészségtudatos magatartással ezen civilizációs betegségek megjelenése elkerülhető vagy időben kitolható volna, sajnos a megelőzés, a prevenció fontossága még nem elég hangsúlyos, másrészt sokszor az egészséges életmód egyszerűen alig vagy meg sem valósítható. Számtalan munkakör váltott műszakhoz kötött, vagy állandó ülő munkát kíván meg, de az is gyakori, hogy 8-12 órát mindvégig mesterséges megvilágításban, zárt térben kénytelen tölteni  a dolgozó. A pszichés tényező, a stressz jelenléte pedig gyakorlatilag minden élet- és munkaterületre jellemző.  Megdöbbentőek a 2002-2006-os Hungarostudy  (átfogó statisztikai felmérés a magyar lakosság körében) adatai, mely szerint  a 40-69 éves korosztály férfitagjai bár „igen rossznak” minősítették egészségi állapotukat -, orvoshoz ez esetben sem fordultak, gyógykezelést nem vettek igénybe, mely nélkül, mint a követés ssorán kiderült, halálozási mutatóik is magasak voltak!

Álmatlansággal járó pszichés megbetegedések időseknél

Mind az élettani változások, mind a halmozódó testi betegségek – sőt, az ezekre szedett gyógyszerkészítmények -, mind a környezeti változások, veszteségek (nyugdíjazás, gyerekek elköltözése otthonról, esetleg megözvegyülés, barátok halála, kedvezőtlenül változó anyagi helyzet) szorongásra, depresszióra illetőleg ezek talaján álmatlanságra hajlamosító tényezők. Abban az esetben, amikor még „csak” gondok gyötrik az idős embert, és valódi depresszív  tünettan nem észlelhető, de már megjelent az alvászavar, úgy maga ez a folyamatos alváshiány szolgálhat alapul a depresszív tünetek megjelenésének, sőt, a testi  állapot romlásának.

vissza