A pánikbetegek között nagyon magas az alvászavarok gyakorisága : 67%-uk számol be arról, hogy az éjszaka folyamán felébred. 31 %-uk pedig éjszakai rosszullétekről, pánikrohamról is panaszkodik.
A pánikroham tünetei meglehetősen közismertek. Valójában egy súlyos, roham formájában jelentkező szorongásos állapotról van szó: fulladásérzéssel,légszomjjal, heves szívdobogással, izzadással, remegéssel és mindezek nyomán akár halálfélelemmel, vagy a megőrüléstől való félelemmel kísérve. A leggyakoribb, hogy lefekvés után, az éjszaka folyamán valaki arra ébred, hogy nem kap levegőt, gyorsan ver a szive, majdnem kiugrik a helyéből -, igy aztán érthető, hogy ezek a tünetek tovább fokozzák szorongását. A későbbiekben – mivel a pánikbeteg fél, hogy az éjszaka folyamán váratlanul ismét egy igen kellemetlen szívtáji és légzési nehézségekkel járó rosszullét tör rá – nem mer elaludni, figyeli magát, aggodalommal tölti el, vajon jelentkezik-e a rosszullét vagy sem? Ezt a jelenséget nevezzük előrevetített ( úgynevezett anticipált ) szorongásnak, ami aztán végül is alvászavar kialakulásához, majd a másnapi szorongásos tünetek felerősödéséhez vezet. Természetesen fontos,hogy az éjszakai pánikrohamok diagnózisának kimondása előtt feltétlenül történjék belgyógyászati, szükség szerint kardiológiai, tüdőgyógyászati és pajzsmirigyfunkciós vizsgálat. Maga a pánikbetegség egyébként az egyik leghatékonyabban kezelhető pszichiátriai zavar, így a szakorvos által jól beállított terápia gyorsan és eredményesen szűnteti meg az ijesztő éjszakai tüneteket.