Az alkohol elalvást segítő hatása közismert. Az átlagemberek 6-19 %-a, a tartósan alvászavarral küzdők 15-28 % fogyaszt valamiféle szeszesitalt alvásjavító célzattal.
Ez még nagyobb arányú a váltott műszakban dolgozók körében, akik a felborult napi ritmust, illetőleg a szükséges nappali alvást alkoholfogyasztással próbálják biztosítani.
Az azonban kevéssé ismert, hogy bár csakugyan bír elalvást segítő hatással, lebomlása és kiürülése az éjszaka folyamán felébredéshez vezet, hosszú távon pedig depressziót is okoz használata. Szaknyelven ez úgy mondható, hogy szedatív, nyugtató hatásánál fogva csökkenti az elalvási időt, kiürülése során azonban töredezett alváshoz – alvásfragmentációhoz – vezet az altató célú italozás. Minthogy az alvászavart számtalan ok – 50%-ban pszichés, 50-ban pedig testi ok - idézheti elő, így fontos annak feltárása, mi is váltotta ki?
Alváshygiénés szempontból mindenképpen tanácsolható, hogy elalvás előtt 6 órával már ne fogyasszunk alkoholt a nyugodt, pihentető alvás érdekében. Az alkohol ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja az alvásfázisokat, megváltoztatja a mély és az ún REM-alvás (álomfázis) arányát. Ezen túlmenően kedvezőtlen hatást gyakorol egy fontos idegrendszeri neurohormonra, ez az acetilkolin, aminek pedig igen fontos szerepe van a memóriafunkciókra. Az acetilkolin termelésének gátlása ilyen módon gyengíti az intellektuális funkciókat, a figyelmet, az emlékezetet.
Ha valaki tartósan alkoholizált, és ezt abbahagyja, alvása – a tartós, kedvezőtlen alkoholhatás nyomán -, akár hónapokig is szakadozott lehet az éjszaka folyamán, vagyis komoly alvászavarral fog küzdeni.