Pszichés tünetek vírusfertőzést követően: az ún. rekonvaleszcencia – lábadozás – időszaka
Hosszú ideje ismert, hogy egy-egy betegség átvészelése után időre van szüksége a szervezetnek, hogy korábbi aktivitás-szintjére visszatérjen, vagyis az ember „visszanyerje régi önmagát”. Ez érhető és természetes, hiszen a betegségek (vagy sérülések, műtétek) kimerítik a szervezet erőtartalékait, és ennek az erőtartaléknak újra képződnie kell.
Influenza fertőzés lezajlását követően általában 2-3 hétre van szükség ahhoz, hogy az ember ismét korábbi erőnléti szintjét elérje. A herpeszvírusok családjába tartozó kórokozók, melyek például az övsömört (herpes zooster-t) okozzák, nem csupán a lezajlott betegség utáni fáradékonyság, csökkent terhelhetőség kiváltói, de gyakran súlyos, hónapig tartó fájdalommal járnak, melyeket ún. neuropathiás fájdalomnak nevezünk, és a vírus okozta idegi károsodással függ össze.
A szintén nem ritka kullancs-csípés által okozott Lyme kór – mely a Borrelia burgdorferi nevű baktérium által kiváltott betegség – komoly testi tünetein túlmutatóan nem ritkán tartósan, éveken keresztül fennálló fáradtságot, alvászavart okozhat, súlyosabb esetekben pedig gyógykezelést igénylő depresszióba torkollhat az elszenvedett fertőzés utóhatása.
SARS-COv-2 koronavirus-fertőzés lezajlását követő pszichés tünetek
A COVID-19 járványt okozó koronavirusról az utóbbi időben igazolódott be, hogy az akár enyhe tünetekkel is átélt fertőzés a későbbi hetekben, hónapokban kellemetlen tünetekkel járhat. Ennek oka, hogy a vírus az idegrendszert is megtámadja, és károsítja az idegsejteket. Ennek testi megnyilvánulása fájdalmak formájában jelentkezhet. Leggyakoribb és sokszor igen kínzó panasz a kisebb vagy kifejezetten nagyfokú fáradtság, fáradékonyság, a terhelhetőség hiánya. Gyakran panaszkodnak a virusfertőzésen átesettek kedvetlenségről, a motiváció hiányáról, üresség-érzésről, lendületességük elvesztésétől.
A nagyon súlyos fertőzést átéltek, komoly légzészavarral járó betegség követője nemritkán memóriazavar, koncentrációs nehézség is lehet.
Az álmatlanság koronavirus – de egyéb virus – fertőzést is követően gyakori panasz. Jelentkezhet az elalvás, de az el- és átalvás zavarával is, tartós álmatlanságot és következményes kialvatlanságot okozva.
Pszichés panaszok koronavírus infekciók követően:
Álmatlanság |
Kedvetlenség, a kezdeményező készség hiánya, halogatás |
Szorongás, pánik-érzés, pánikrohamok jelentkezése |
Nagyfokú fáradtság, fáradékonyság |
Valódi depresszió megjelenése |
A lábadozás időtartama bizonytalan
Az, hogy ki milyen gyorsan épül fel, jelentősen különböző, és jelenleg még kiszámíthatatlan. Előfordul, hogy valaki hetekig magas lázzal küzdött, mégsem kínozzák tartósabban utóhatások, mások pedig egy kis náthának tünő betegségtünetek után akár 2-3 hónapig is gyengének érzik magukat. Úgy tűnik, talán a fiatalabb korosztály tagjai – érthető módon gyorsabban regenerálódnak, de ez sem nevezhető általánosnak.
Általánosságban tanácsolható, hogy ha valakinél igazolódik a betegség, feltétlenül hagyjon időt az akut tünetek kipihenésére. Már kardiológiai ajánlás, hogy lezajlott SARS-Cov-2 fertőzést követően 6 hétig tartózkodjék a fertőzésen átesett ember a komoly fizikai teljesitménytől, erőnléti sportoktól, és ezt követően is csak fokozatosan térjen vissza régi aktivitásához.
Pszichés szempontból a B-vitamin csoport tagjai, az omega-3 zsirsavak nagyobb dózisú bevitele mindenképpen ajánlható és hasznos. Ha komolyabb tünetek – kiemelten alvászavar – áll fenn tartósabban, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni, mivel a kialvatlanság a szervezet regenerálódó képességét általában rontja, azon kívül, hogy a nappali közérzetet tovább rontja.
Külön hangsúlyozni kell, hogy a pajzsmirigy normál működésére rendkivül fontos hangsúlyt helyezni, mivel a pajzsmirigy hormonjai a szervezet aktivitás szintjét alapvetően befolyásolják. Az egészségesen működő, ún, normofunkciós pajzsmirigy a szervezet egészségében kiemelt szerepet játszik. Amennyiben például alulműködik (ún. hypothyerozis áll fenn), úgy a mindennapi testi-lelki funkciók ellátásában is zavar áll elő, betegség esetén pedig a betegség-prognózist egyértelműen ronthatja.