„Mens sana in corpore sano sit” – Juvenalis, római költő
A test egészségének összefüggése a lélek egészségével már az ókorban ismert volt, de a későbbi évszázadokban feledésbe merült.
Az újkori orvoslásban - a XX.század közepén a magyar születésű Franz Alexander pszichoanalitikus és belgyógyász munkássága révén – pszichoszomatikus orvoslás megjelöléssel került ismét a tudományos érdeklődés fényébe.
A pszichoszomatikus szemlélet szerint az ember ún. bio-pszicho-szocio-spirituális lény, ami azt jelenti, hogy a testi, a lelki és a szellemi működések egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az egyik változása óhatatlanul maga után vonja a másik változását is. Általában nem véletlenül jó a testi egészsége a kiegyensúlyozott és elégedett embereknek, míg a stressz – különösen tartós, krónikus változata -, a szorongás, a rossz hangulat, a depresszió igen gyakran von maga után nem csupán kellemetlen testi panaszokat, de valódi betegségeket is.
A szív-érrendszer területén jelentkező pszichoszomatikus érintettség
Az egyik legismertebb szívpanaszokkal járó lelki probléma a pánikbetegség. Ez a hirtelen fellépő szorongással, ún. pánikrohamokkal járó állapot olyan komoly szívtáji panaszok – heves szívdobogás, mellkasi fájdalom, légszomj - formájában jelentkezhet, hogy akár súlyos szívbetegség, pl. szívinfarktus bekövetkeztére sem kizárt gondolni. Ugyanakkor ennek fordítottja is előfordulhat:egy lezajlott és túlélt szívinfarktus után az ember tele lehet szorongással, bizonytalan lehet jövőjében, sorsában -, ezért nem csupán szorongás, de akár depresszió is kialakulhat nála.
A gyomor- bélrendszer működése és a lelkiállapot
A fekélybetegség – kifejezetten a nyombélfekély – és a stressz összefüggése régóta ismert, de bárkivel előfordulhat, hogy nehéz, számára kínzóan megélt élethelyzetben étvágytanná válik és egy falat sem megy le a torkán. A nyombélfekély nemritkán a maximalista, perfekcionista, komoly teljesítményre törekvő emberekre jellemző, hiszen az állandó megfelelési igény egyben a szorongás forrása is. A gyulladásos bélbetegségek – mint a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség – is hajlamosak a rosszabbodásra nehéz, stresszes időkben. Abban az esetben pedig, ha valaki depresszióban és bélgyulladásban szenved, a depresszió meggyógyítása nagyon gyakran a bél betegségének javulását is maga után vonja.
Fájdalomszindrómák
A fájdalom megélése mindenkinél különböző:van, aki nagyon jól tűri a fájdalmat, mások sokkal kevésbé. Azonban a nyomott hangulat, nehéz élethelyzet szinte kivétel nélkül felerősíti a fájdalmakat, majd ezek a felerősödött fájdalmak tovább rontják a közérzetet, a hangulatot ún. „circulus vitiosus”-t(ördögi kört) generálva.
Az alvás:egy valódi pszichoszomatikus folyamat
Az éjszakai nyugalom egyenes következménye a nappali jó közérzetnek,a jó testi egészségnek. Így a kezdődő magas vérnyomás első jele lehet az elalvás zavar, de szívbetegség, légzési megbetegedés velejárója az éjszakai légzéskimaradás, az apnoe. Amennyiben valaki rendszeresen felébred az éjszaka folyamán – általában hajnali fél 3 tájban – az igen gyakran lehet a krónikus stressz, sőt depresszió jele.
A pszichoszomatikus orvoslás szemlélete szerint a leghelyesebb a betegségek kialakulásának megelőzésére törekedni, ha pedig már kialakultak a tünetek, úgy a testi és a pszichés működéseket egységben, párhuzamosan gyógykezelni.