A kölcsönhatás természetesen fordítva is érvényes : ha alvászavarral összefüggésben légzési problémák lépnek fel, az különböző szív- és keringészavarok forrásává válik.

Bizonyos alvásfázisokban a pulzus- és légzésszám, valamint a vérnyomás jelentősen lecsökken az ébrenlét időszakában fennállóhoz képest. Ez jellemző az alvásidő 80 %-ára.  Az alvásidő 20 %-ában azonban a vérnyomás és a pulzusszám ingadozik -, kis időre mindkettő határozottan megemelkedik,csakúgy, mint a reggeli ébredéskor.

Többirányú vizsgálatok eredménye igazolt összefüggést az alvás alatt jelentkező légzészavarok, valamint a magasvérnyomás, a magasabb arányú szivbetegség és az agyvérzés között. A magasvérnyomás és és az éjszakai alvászavarok (Obstruktiv Alvási Apnoe, OSA ) egymást kölcsönösen ronthatja : ahogy a kezeletlen magasvérnyomás éjszakai légzési elégtelenséghez – és következményes memóriazavarokhoz, koncentárációs problémákhoz és tartós fennállás esetén kifejezett leépüléshez ( demencia ) vezethet, úgy a különböző okokra visszavezethető légzészavarok következménye is lehet a magasvérnyomás. Éjszakai légzéskimaradásra terelheti a gyanút, ha valaki éjszakánként rendszeresen, rövidebb időközönként megébred. Et extrém súlyos esetben akár egy éjszaka száz alkalommal is megtörténhet. Az éjszakai  légzészavar miatt romlik a vér oxigénellátottsága, ami pulzusszám- és vérnyomás-emelkedéshez vezet -, az éjszaka folyamán megemelkedett vérnyomás pedig a nap folyamán is állandósul. A magasvérnyomás aztán további szívbetegségek: szívritmuszavarok, szívroham/szívinfarktus vagy akár hirtelen szívhalál és agyvérzés alapját képezheti.

Az OSA-ban szenvedő embereknél a szív koszorúsereinek betegségei is lényegesen gyakoribb. A légzéskimaradás oxigén-ellátási zavarokhoz és csökkent vérátáramláshoz vezet -, ha pedig a szív beteg, vérpumpáló funkciójának is kevésbé tud megfelelni, ami pedig visszavezet az éjszakai légzéselégtelenséghez. Ugyancsak oda-vissza kapcsolat áll fenn az úgynevezett pangásos szívbetegség és az éjszakai légzészavarok között : pangásos szívbetegség esetén a szív nem tudja maradéktalanul továbbítani a belekerülő vérmennyiséget,a mi aztán az egész szervezetben vérkeringési- és oxigénellátási  zavarokhoz vezet.  A pangásos szívbetegségben szenvedők 40 %-ánál áll fenn éjszakai légzészavar, mely a közpinti idegrendszer, az agy vérellátási zavarával magyarázható. Ez a légzési probléma aztán tovább rontja az alapbetegséget, a pangásos szívelváltozást. Ugyanakkor amennyiben elsőként az éjszakai légzéskimaradás kerül észlelésre, és megtörténik a megfelelő gyógykezelése vétele, az javíthat magán a szívbetegségen is. Nyilvánvaló tehát, hogy a szívbetegek különleges figyelmet és orvosi ellátást igényelnek, fontos, hogy minél kevesebb stressz érje őket, ha szükséges, stressz-oldó terápiában részesüljenek, és alvászavaruk korrekt kivizsgálása és kezelésbe vétele mihamarabb megtörténjen.