Az életműködéseket a napfény mennyisége lényegesen meghatározza, ezért is vonul nyugalomba a természet ősszel és télen. Bizonyos állatok még téli álmot is alszanak. A napfény mennyiségének csökkenése, a nappalok rövidülése és az éjszakák hosszabbodása az aktív társadalmi életet élő emberekre is hatással vannak.
Október-november táján, amikor egyre hamarabb besötétedik, a legtöbb ember hamarabb elfárad, korábban lepihen, sokan egyértelműen érzik, hogy kevésbé aktívak, mint nyáron. Ez egy pontig teljesen természetes -, az emberi szervezet is, hasonlóan a természethez, több pihenést igényel, és igyekszik az energiával takarékoskodni. Sőt, ilyenkor télen általában az étvágyunk is megnő, aminek a régi hagyomány szerinti Márton napi libavacsorák kimondottan is tradicionális megnyilvánulásai. A megnövekedett alvásigény, a fokozott étvágy, a kevésbé aktív életforma egy pontig tehát ősszel és télen szinte természetesnek mondható, azonban ha ez egy bizonyos mértéket meghalad, és kifejezett passzivitásba megy át, akkor már gondok lehetnek a napi teljesítménnyel, időzavar állhat elő és nem sikerül a napi feladatok végére jutni. Mindez rendkívül kínzóan hathat, úgyhogy komoly stresszhez, és ennek nyomán valódi depresszió kialakulásához vezethet. Milyen gyakori is a probléma előfordulása? A panaszok súlyos formában az átlagemberek 2-5 %-át érintik, de már kisebb-nagyobb stresszt és mindennapi lelki szenvedést 11 %-uknak okoz. Az évszakhoz kötött jelleg abban is megnyilvánul, hogy minden évben, adott hónapban – ez általában október vége-november-december – rendszeresen visszatérnek a tünetek. Igen gyakori és előtérben álló tünet az alvás mennyiségének megnövekedése : a délutáni, a sötétedés beálltával párhuzamosan jelentkező álmosság, és korai lepihenés. Sokan akármilyen korán fekszenek is le, reggel nehezen tudnak kibújni az ágyból. Az állandó eszegetés – főleg cukros, zsíros, nagy kalóriatartalmú ételek megkívánása -–kellemetlen következménye lehet a testsúly gyarapodása. Vannak, akiknek határozottan nehezére esik a mozgás, állandóan fáradtnak érzik magukat, nehezükre esik a koncentrálás, kezdeményezőkészségüket, kreativitásukat elvesztik, semmi nem érdekli őket, rossz a hangulatuk. A rossz hangulat egyébként nemcsak fáradtságban nyilvánulhat meg, de a depressziós emberek gyakran válnak pesszimistákká, ingerlékenyek, nehezen hoznak döntéseket, állandóan halogathatnak dolgokat. Legsúlyosabb esetben még a halál gondolatával is foglalkozhatnak, annyira nyomaszthatja őket saját passzivitásuk. A diagnózis felállításában fontos támpontot ad, hogy a tünetek a korábbi években már jelentkeztek, de az őszi-téli időszakban alkalmi jelleggel el kialakulhat depressziós időszak. A fáradékonyság, leeresztettség tünete testi betegség jelenlétére is utalhat – például vérszegénység, pajzsmirigy-működészavar, szívproblémák -, emiatt a leghelyesebb egy alapos belgyógyászati kivizsgálással kezdeni. Ha ennek eredménye negatív, és a fenti panaszok fennállnak, úgy nagy valószínűséggel évszakhoz kötött depressziós epizód áll fenn. A panaszokra jellemző, hogy a napfényes órák számának növekedésével párhuzamosan – általában áprilisban, májusban – a tünetek megszűnnek, addig azonban igen sok szenvedést, és a teljesítménycsökkenés miatt valódi hátrányokat okozhatnak. Emiatt célszerű a megfelelő terápiát igénybe venni, mely 1-3 héten belül a fáradtság, kedvetlenség, lehangoltság, passzív viselkedés megszűnéséhez vezet. A gyógykezelés elsősorban megfelelő depresszió elleni gyógyszerek szedését jelenti, melyek ismét visszaállítják a régi aktivitást.