Bejelentkezés

GYŐR
Bajcsy-Zsilinszky út 53-55.
9022

Rendelési idő: kedd-csütörtök 16.00-19.00

Előzetes telefon bejelentkezés: +36/20/561-86-43

Google Térkép

Kevéssé ismert kórkép: Krónikus Fáradtság Szindróma

 

A krónikus fáradtság szindróma (CFS – Chronic Fatigue Syndrome) a mindennapi klinikumban kevéssé ismert és diagnosztizált kórkép. Bár meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak, a tartós fáradtságot panaszoló betegeknél mégsem szokott diagnosztizálásra kerülni.

Gyakori, hogy a krónikus fáradtság, ill. a krónikus fáradtság szindróma tünetei átfedést mutatnak konkrétan a depresszióval is, mégis hangsúlyozandó, hogy önálló kórképről van szó. Fontos, hogy csupán a rendkívül körültekintő és mindenre kiterjedő, ennek nyomán pedig negatív eredménnyel záródó kivizsgálást követően mondható ki diagnózisa.

A Krónikus Fáradtság Szindróma (CFS – Chronic Fatigue Syndrome) kevéssé ismert és felállított diagnosztikus kategória. Ennek oka kettős:részben maguk az érintettek sem mindig fordulnak panaszaikkal orvoshoz, amennyiben pedig igen, a negatív kivizsgálási eredmények birtokában befejeződik az orvosi intervenció -, adott esetben érdemi szakmai ajánlás nélkül. Az átlaglakosság 0.5%-1.5%-át érinti, zömben a 40 év feletti nőket. Legkínzóbb formájában a testi és a szellemi teljesítőképesség gyakorlatilag ellehetetlenül, és az egyén munkaképtelenné válhat. Így másodlagos módon az egyén szociálisan izolálódhat, és életkörülményei, társadalmi és anyagi helyzete tönkremehet.

A Krónikus Fáradtság Szindróma megjelenése és következményei

A kórkép diagnózisa a körültekintő, teljeskörű és negatív eredménnyel záruló testi és pszichés kivizsgálást követően mondható ki. Ez már önmagában igen nagy nehézséget jelent. A routine-vizsgálatok negatív volta számtalan – elsősorban a klinikai tünetek irányában végzendő – további vizsgálatot indikálhat, a klinikus vizsgáló orvos, de a beteg számára is véget nem érőnek tűnő módon. Ami viszont mindkét fél számára rendkívül kínzó tud lenni, ezen vizsgálati leletek negatív eredményekkel történő zárulása, a beteg pedig változatlanul szenved tüneteitől.

Fő tünetei:

Előtérben áll a beteg nagyfokú fáradtsága.A fáradtság-érzés tartósan fennáll, fizikai és szellemi aktivitás tovább rontja, emellett fájdalmakkal (torokfájás, fejfájás) szövődhet, bizonytalan nyirokcsomó-megnagyobbodás jelei tapasztalhatóak, a betegek szellemi teljesítőképessége is megromlott.

A Krónikus Fáradtság Szindróma diagnózisa

A Krónikus Fáradtság Szindróma kórisméjének felállítása elsősorban a személyes panaszokon alapul, mivel mind a kórok, mind a kóreredet tisztázatlan marad. A kórisme felállításának feltétele legalább 4 tünet jelenléte az alábbi táblázatban összefoglaltak közül.

Táblázat. A Krónikus Fáratdság Szindróma kórisméjének feltételei
1.Diffuz izomfájdalom

2.Izomgyengeség

3. Több izületben jelentkező, látható elváltozás nélküli arthralgia

4. Alvászavar – melynek lényege a nem pihentető alvás

5. A kognitív működés, elsősorban az összpontosító képesség szubjektív romlása

6. Hőemelkedés

7.Torokfájás (nem exsudatív pharingitis)

8.Nyomásérzékeny, tapintható nyirokcsomók

9. Korábban nem tapasztalt mértékű, de elviselhető fejfájás

Panasz lehet még a vegetatív labilitás mint az éjszakai izzadás, hőhullámok és hidegrázás. Gyakori a kismennyiségű étel fogyasztása kapcsán is észlelt teltség-érzés, puffadás, hasi feszülés, émelygés, étvágytalanság, nyelési nehézség, sőt az éjszakai hasmenés.

Kóreredete

Az orvostudomány jelen állása szerint a Krónikus Fáradtság Szindróma kiváltó és fenntartó oka ismeretlen, így számtalan teória – a vírusinfekcióktól kezdve a pszichofiziológiai stresszen át – felállításra került. A legvalószínűbb egyébként, hogy különböző faktorok kombinációjából és kedvezőtlen együttállásából fejlődnek ki a tünetek azon személyeknél, akik eleve hajlamosítottak (prediszponáltak) bizonyos károsítónak mondható faktorokra. Konkrét vizsgálati eljárás nincs, mely egyértelmű választ adna a kérdésre.

Életközép-válság

A krónikus fáradtság, szomatikus panaszok, izületi fájdalmak, visszatérő betegségek esetén – különösen az 50-es évei felé járó korosztálynál – érdemes lehet gondolni életközép-válságra és kiégésre, burn out-ra. A szomatikus kivizsgálás természetesen ebben az esetben is alapvető fontosságú! A Burnout Szindróma különösen a nagy empátiás készséget megkövetelő, tartós érzelmi megterheléssel járó munkakörökben dolgozókat érinti - , így az egészségügyben és általában a segítő szakmákban dolgozók vannak fokozott veszélynek kitéve. Burnout fennállása esetén a testi tüneteken túlmenően a pszichés tünetek is dominálnak:a munkavégző képesség csökkenése, csökkent a nyitottság, a kezdeményezőkészség. A probléma előrehaladott állapotában valódi, a diagnosztikus kritériumokat kimerítő depresszió alakulhat ki. Nemritkán az érintettek maguk is meg tudják fogalmazni ezen, munkával összefüggésbe hozható érzéseiket. Fontos tudni, hogy kezeletlen formája és tartós fennállása esetén kialakulhatnak organikus szervi elváltozások és megbetegedések, tehát fontos felismerése, és a megfelelő gyógykezelés megkezdése.

Összefoglalva

Magam mint pszichiáter a Krónikus Fáradtság Szindróma hátterében a tudomány jelen állása szerint sokszor fel nem tárható, de valósan létező szomatikus okot vélelmezek -, melyhez részben elsődleges, részben másodlagos módon mentális zavar (depresszió, szorongás) társul. Egyik kórfolyamat rontja a másikat. Fontosnak tartom az endokrin rendszer (pajzsmirigy- és mellékveseműködés) lehetséges eltéréseinek, valamint vírusfertőzések kizárását. Pszichiátriai tesztek felvétele pontos, objektív adatokkal szolgál esetleges depresszió fennállását illetően. A klinikumban az is gyakran észlelhető, hogy a depresszió gyógykezelése olyan aktivitás-fokozódást generál a szervezetben, mely a szomatikus panaszok eltűnését eredményezi. Zárszóként pedig hangsúlyozandó a testmozgás, az egészséges étkezés, a pihenés és a rendszeresség gyógyító ereje.

vissza