Az alvás nem az életből való időkiesés. Nagyon is aktív állapot, amely nélkülözhetetlen lelki és testi megújulásunkhoz, egészségünkhöz.
Melyek az alvás megváltozására utaló jelzések idős korban ?
Nemcsak a hajunk őszül meg, romlik a látásunk, vagy finom ráncok jelennek meg arcunkon az idő múlásával, de az alvás is változáson esik át a kor előrehaladtával.
Fiatal korban könnyen aleszunk, és alvásunk mély -, ezzel szemben idősebb korban hosszabb időt vehet igénybe az elalvás, és az éjszakai felébredések is gyakoriakká válhatnak. Az autóduda hangja, a szomszéd kutyájának ugatása elegendő ahhoz, hogy valaki máris felébredjen. A könnyebb elalvást a TV nézés, újságolvasgatás, meleg, relaxáló fürdő mind elősegíthetik -, ezek a megoldások teljesen természetesen vehetőek igénybe az életkor előrehaladtával.
Ha azonban az elalvási zavar, és a gyakori felébredés folyton ismétlődik, nappali álmosságot okoz, az már nem tartozik a normális, életkor előrehaladtával természetes alvásproblémák körébe.
Bizonyos testi és lelki problémák – különös tekintettel a fájdalommal járó kórképekre és a depresszióra – jelentősen megronthatják az alvás minőségét, különösen idős embereknél.
Leghelyesebb, ha a kor előrehaladtával megtanuljuk, hogyan is a legpihentetőbb számunkra az alvás ? Ha valaki például úgy találja, hogy számára egy kis nappali szunyókálás nélkülözhetetlen, és élhet a lehetőséggel, ne habozzon lepihenni. A legutóbbi kutatások azirányba mutatnak, hogy a napközbeni szunyókálás természetes jelzés a test részéről, hogy pihenésre, regenerálódásra van szüksége.
Téves az a nézet, miszerint az idősebbeknek több alvásra lenne szüksége. A valóság az, hogy időskorban ugyanannyi alvásra van szükségünk, mint fiatalabb korunkban, de egyhuzamban kevesebb időt tudunk aludni. Ahogy idősödünk, szervezetünk kevéssé képes tartósan a mély alvás fázisában maradni.
Bár az időse emberek is ugyanannyi időt töltenek álmodással ( REM fázis ), mint a fiatalok, a mély alvás fázisai náluk megkevesbedettek. Igy az éjszaka során gyakrabban ébrednek fel. Statisztikai adatok szerint a 60 év felettiek éjszakánként igen rövid időre akár 150szer is felébredhetnek .
A 65 év felettiek pedig ezen felül legalább egyszer éjjelente kimennek a toalettre.
Mi a leggyakoribb oka az idősek alvászavarának ?
Nemzetközi kutatások eredményei szerint a 65 év felett emberek felének gondja van alvásával. Az alvászavar ( inszomnia ) a leggyakoribb panasz. -, amit a testi betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatása, több egymással párhuzamosan szedett készitmény interakciója is eredményezhet.
Idősebb korban a krónikus testi betegségek előfordulásának gyakorisága is nő : az aszthma, egyéb légzőszervi megbetegedések, a szívbetegségek és az arthrozis, az izületi fájdalom a legtipikusabb, alvászavart okozó probléma. Fájdalom, láz, viszketés és köhögés úgyszintén alvászavarhoz vezethet.
Többféle gyógyszer együttes alkalmazása megronthatja az alvás folyamatosságát. Amennyiben felvetődik, hogy valamely egyéb, testi betegségre szedett gyógyszer áll az alvászavar hátterében, azt a kezelőorvossal meg kell beszélni. A gyógyszerváltáson túl segithet azonban az is, ha apróbb változtatásokat teszünk elalvási szokásainkban, különböző relaxációs technikákat alkalmazunk, vagy alkalmanként altatószert használunk.
Arra is ügyelni kell, hogy idősebb korban másként hasznosulnak a gyógyszerek, tehát szabályszerű szedésűk esetén is előfordulhat relatív gyógyszer-túladagolás : ezesetben egyik jelzés éppen az alvásproblémák megjelenése lehet.
Az alkohol hozzásegíthet a gyors elalváshoz, néhány óra elteltével, a szervezetből való kiürülésekor azonban felébredéshez vezet. Ezt úgynevezett „rebound” hatásnak hívjuk. Túl korai ébredés azonban önmagában is lehet az időskor velejárója mint az alvás/ébrenlét arányban bekövetkezett változás.
A depresszió fennállása elalvási zavarral, éjszakai felébredésekkel, vagy túl korai ébredéssel jár együtt. Az emberek egy részénél a depresszió lassan, lappangva alakul ki, és az egész életen át végighúzódva krónikussá válik ( „blue-érzés”). A folyamat oda-vissza érvényes : az alvás rendeződése nappali közérzet javulását is eredményezi. A rossz alvás egyébként további negatív következményeket von maga után : az étkezés rendszertelenségét, az érdeklődési kör beszűkülését, és a mindennapi normális életvitel felborulását.
Az alvászavarok hátterében nem feltétlenül betegségek állnak. A túlzott koffein-fogyasztás, kávézás, nehéz ételek vagy túl késői órákban végzett intenzív testmozgás ugyancsak alvásproblémákhoz vezethetnek. A kórházi ápolás ideje alatt, vagy az operáció utáni lábadozás időszakában, utazás során úgyszintén felléphetnek. Állandó stressz-szituáció tartós alvászavar fennállását eredményezheti.
Mit lehet tenni ?
Az idős kor előrehaladtával egyre érzékenyebbé válik az érzelmi stressz-hatásokra, és külső, zavaró tényezők is egyre inkább alvászavarhoz vezethetnek. Elsőként helyes felülvizsgálni étkezési és italfogyasztási szokásainkat, odafigyelni arra, milyen gyógyszereket szedünk, vagy azt, nem végzünk-e intenzív testmozgást a késői az órákban ? Ez az első lépés az alvásproblémák felszámolásához.
Például egyes idős emberek alighogy lefekszenek aludni, rögtön valamilyen problémán kezdik el törni a fejüket. Erre megoldás, hogy a nap folyamán időt szánnak arra, hogy felmerülő, aggasztónak itélt gondolataikkal foglalkozzanak, és megoldást találjanak rájuk. Ilyenkor nem kell arra koncentrálni, hogy relaxáljuk az elaváshoz, mivel az méginkább nehezitheti az elalvást.
Helyes, ha rendszeres napirendünk van -, ugyanabban az időben fekszünk le, és kelünk fel. Ez a circadián, vagy belső óra működését stabilizálja. Ha valaki váltott műszakban dolgozik, munkaideje állandóan változik, ezt nem könnyű megvalósítani. Utazáskor, időzónaváltáskor ( „jet lag”) is átmenetileg előállhat hasonló probléma.
A hőmérséklet, a fényviszonyok, hangok jelenléte is befolyásolja a belső óra működését. Ezért fontos a külső környezet kényelmessé tétele és a hirtelen, nagymértékű változások lehetőség szerinti kiiktatása.
Ha valaki rosszul alszik, és az életstílusán is zaklatott, akkor is helyes, ha kerüli a hosszabb idejű nappali alvást. Általános szabály, hogy az éjszakai nyugodt alvás csak akkor biztosítható, ha a napközbeni szunyókálás semmiképpen nem haladja meg az egy órát.
Nagyban segíti a nyugodt alvást, ha idősebb korunkban is fizikálisan aktívak maradunk. A fizikális aktivitás abban is segít, hogy napközben ne álmosodjunk el, és csak az esti órákban feküdjünk le aludni. A sétálgatás, kertészkedés, torna, izom-nyújtó gyakorlatok és a jóga jól előkészítik a szervezetet az elalvásra. Természetesen helyes kezelőorvosunkkal konzultálni arról, mik is a megengedett testmozgások számunkra.
Ha valaki túlságosan korán elálmosodik, vagy nagyon korán, már a hajnali órákban ébren van, jó hatású lehet, ha a délutáni órákban több időt tölt a szabadban, a napfényben -, ilyenkor tovább tudunk fennmaradni, és a kora reggeli ébredés is kitolódik.
Milyen különleges alvászavarok vannak?
Alvási apnoe
OSA
CSA
ASPS
PLMD
REM-Alvászavarok
Éjszakai bolyongás vagy zavartság : Ha a hozzátartozók idős rokonukat el akarják idősek otthonába, vagy egyéb ápolási intézménybe helyezni, mintegy 70 %-ban tapasztalják, hogy az idős ember az éjszaka folyamán zavartan viselkedik, elbolyong. Az intézeti elhelyezésnek egyébként eleve ez is egyik kezdeményezője.
Azok, akik idősek otthonában élnek, mintegy 75%-ban szednek nyugtatókat, melyek zavartságukat tovább fokozhatják. A nappali fizikai és szociális aktivitás fokozása, kevesebb nappali szunyókálás, több fény, éjszaka pedig a zajok kiszűrése önmagában is jelentősen javíthatja az alvást.
Mikor indokolt segítséget kérni ?
Ha valaki egy hónapja vagy már annál is régebb óta rosszul alszik, napközben pedig fáradt, helyesen teszi, ha felkeresi családorvosát, illetőleg segítséget kér. A családorvos alvás-specialistához küldheti a rosszul alvó pácienst, aki áttekintve a korábbi betegségeket, fizikális és labor- és hormonvizsgálatok eredményeit, azonosítani tudja, milyen alvászavarról van is szó valójában ? Az alvásspecialista adott esetben kikérdezi a hálótársat, vagy egyéb családtagokat a páciens otthoni alvási szokásairól, és az ébren töltött időről.
Amennyiben indokolt, további vizsgálatok végett a beteg alváscentrumba irányítható.
Szedhetők-e gyógyszerek az alvás javítása céljából?
Altatók. Ahogy idősödünk, szervezetünk egyre lassabban bontja le a gyógyszereket. A kor előrehaladtával tehát a bevett gyógyszerek hosszabban tartózkodnak a szervezetünkben, hatásukat tartósabban fejtik ki.
Például az álmosság – ami kívánatos az elalváshoz – autóvezetésnél veszélyes. Az ideális altatószer tehát elősegíti a gyors elalvást, megszűnteti az éjszakai felébredéseket -, anélkül, hogy másnap bármilyen hatását is éreznénk. A rövid hatású altatószerek gyorsan kifejtik hatásukat, másnapra pedig kiürülnek a szervezetből. A tartós hatású készítmények az egész éjszakai alvásidő alatt a szervezetben tartózkodnak, de néha még a következő nap is álmosságot okoznak. Az altatószer választása az alvászavar jellegétől függ. A rövid-hatású szerek széles körben elterjedtek. Ezek a készítmények a gyógyszerek legújabb osztályához tartoznak, és számos hasznos tulajdonságuk van az időskori alkalmazhatóságot illetően. Hasznosak az alvás elősegítésében, de nem szükségszerűen javítják az éjszakai felébredéseket.
FONTOS: az alvászavar jelentkezése néha tüdőbetegség jelenlétére hívhatja fel a figyelmet. Ilyenkor hiba altatószert adni. Ebben az esetben az alvászavar gyógykezelése más irányból közelítendő meg.
Melatonin : a melatonin olyan természetes hormon, ami abban segít, hogy a szervezet a megfegelő időben térjen nyugovóra. Adott esetben a melatonin hasznos lehet az alvászavrok terápiájában, különösen időzóna-átutazáskor. Mielőtt valaki melatonint szeretne használni, fontos konzultálnia családorvosával.
Gyógyszerkölcsönhatások: A nem megfelelő, vagy többféle gyógyszer együttes szedése is eredményezhet alvásproblémákat. Amennyiben valaki rendszeresen gyógyszer, vagy gyógyszereket szed, fontos, hogy családorvosa/kezelőorvos a rendszeres ellenőrzése alatt álljon.